-
Traktoros
-
recepciós asszisztens magán egészségügyi intézményben
-
Bolti Eladó Pénztáros Állás
-
közjegyzőhelyettes
-
Bolti Eladó Pénztáros Állás
-
Kereskedelmi vezető, félpótkocsi értékesítő
-
Traktoros (tolólapos)
-
Targonca kezelő bizonyítvánnyal
2024. 07. 23
-
Gyártás előkészítő mérnök
2024. 07. 27
-
Csoportvezető | Győr
2024. 07. 25
-
Targoncás
2024. 07. 27
-
Számviteli ügyintéző-kontroller
2024. 07. 27
-
Raktáros / targoncás
2024. 07. 27
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
![Majdnem 9 ezer éve méhészkedik az ember a régészeti leletek alapján](https://www.edenkert.hu/zold-biznisz/5567/kiskep/majdnem-9-ezer-eve-meheszkedik-az-ember-a-regeszeti-leletek-alapjan.jpg)
A Nature tudományos lap friss számában ismertetett kutatás kimutatta, hogy az ember már a mezőgazdaság hajnalán kapcsolatba kerül a méhekkel. A történelem előtti népek talán háziasították a vadméheket vagy orvosságnak és élelemnek gyűjtötték a mézet és a viaszt - tudósított a BBC hírportálja. Richard Evershed, a Bristoli Egyetem tudósa, a kutatás egyik vezetője elmondta: az ember és a méh kapcsolatának legkorábbi bizonyítékát tárták fel.
A méhek méze az emberi kultúra részét képezte évszázadokon át, méhsejtek, méhrajok és mézgyűjtés már a barlangrajzokon is látható. Arról azonban alig volt közvetlen bizonyíték, hogy mikor és hol kezdett az ember a rovaroktól mézet és viaszt gyűjteni.
Tudósok egy nemzetközi csoportja több mint hatezer cserépedényt vizsgált meg, hogy feltérképezze a méhészkedés kezdeteit az utolsó jégkorszak végét követően, mintegy tízezer évvel ezelőtt. A vadászó-gyűjtögető életmódról ekkor kezdett az ember áttérni az első növények termesztésére, állatok tartására. Az ember és a méhek kapcsolatára utaló legrégebbi, majdnem 9 ezer éves nyomot a mai Törökország területén találták. A méhviasz néhány évezreddel későbbi nyomaira a Balkánon, a mai Görögország, Románia és Szerbia területén, később a Közép-Európába vándorló első földművesek leletei között bukkantak. Nagyjából ugyanerre az időre nyúlnak vissza az észak-afrikai viasznyomok is. Az északi határ a mai Dánia lehetett, annál hidegebb éghajlat már nem kedvezett a rovarnak. A több ezer átvizsgált írországi, skóciai, norvég vagy svéd kőkori edény között egyiken sem találtak viasznyomokat - magyarázta Alan Outram, az Exeteri Egyetem tudósa, a kutatás másik vezetője. A viasszal talán fegyvereik kőhegyeit ragasztották meg vagy az edényeket tették vízállóvá. A méz az édesség ritka forrása lehetett étrendjükben.
"A rengeteg édes étel a legutóbbi idők fejleménye, a régmúltban igen nehéz volt hozzájutni. Kutatásunkból kiderül, hogy Európa első földműveseit erősen foglalkoztatta a méhek értékes mézének megszerzése" - tette hozzá Outram.
http://www.bbc.com/news/science-environment-34749846