Kifinomult módszerekkel dolgoznak a vetőmag-hamisítók
Eljött a napraforgó- és kukorica-vetőmag beszerzésének az ideje, a gazdák szeretnének minél kevesebb pénzért vetőmaghoz jutni. Megjelentek a piacokon a számla nélkül, olcsón árusítók, portékájuk kapós, de a termelők később ráfizetnek, mert gyengébb és rosszabb minőségű lesz a hozam.

A közelmúltban 140 millió forintnyi fémzároltnak tűnő, hamis vetőmaggal bukott le Békéscsabán egy cég.

 

Ebből 4480 zsákban volt kukorica-, 2380-ban napraforgó-vetőmag. A zsákokat jó minőségben hamisították, a címkéknél, a feliratozásnál azonban követtek el a tettesek hibákat, melyekre a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) és a rendőrség közös akcióján rábukkant. - Mintát vettünk, a fajtaazonossági, a tisztasági és a csírázóképességi vizsgálat is mást mutatott, mint ami a címkén szerepelt - mondta Hankó György, vetőmag- és szaporítóanyag-felügyeleti osztályvezető. - Csávázottként árusított vetőmagnál korábban találkoztak a kollégák olyannal, hogy málnaszörppel öntötték le a magot, hogy a színe megfelelő legyen. A közelmúltban 4,3 millió forintért vetőmagot vásárló gazda jött be a hivatalhoz, hogy vizsgáljuk meg az anyagot. Kiderült, hogy nem hibridvetőmagról van szó, mivel azonban számla nélkül vette, nem tudtunk segíteni. A megyei vetőmag-felügyeleti osztályon forróvonalat létesítettek, ezen a gazdák rákérdezhetnek, hogy valóban az a vetőmag van-e a birtokukban, ami a címkén szerepel. Ha a (66) 520-450-es számon bediktálják a címkéről a fémzárolási vagy a címkesorszámot, tájékoztatják őket az osztály munkatársai.

A címkénél maradva: több hamisító azon bukott le, hogy a zsákon lévő papír könnyen téphető volt.

A valódi fémzárolt vetőmag címkéje ugyanis vízjellel ellátott, két réteg papír között műanyagot tartalmaz, és emiatt téphetetlen.

 

vetőmag

 

Szabó István, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal főigazgatója a hamisított vetőmag ismérveiről szólt. Az ilyen anyagot általában gépjárművek csomagtartóiból, kisebb vásárokon, piacokon, a valódi árnál jóval kevesebbért kínálják. A cégjelzéssel ellátott zsákok megtévesztésig hasonlíthatnak az eredetihez. A belföldi EU-s, kék színű függőcímke kitöltése alakilag ugyan megegyezik az MgSzH által kiállított címkével, azonban a fémzárolási szám MgSzH-nál történő leellenőrzése során könnyen kiderülhet, hogy kitalált, nem létező vagy más fajtájú tételazonosító került rá.

 

A forgalomba hozott vetőmag címkéjének tartalmaznia kell a minősítő hatóság, illetve tagállam megnevezését, illetve rövidítését, a faj és fajtanevet, a szaporítási fokot, a fémzárolási számot, a fémzárolás időpontját, a termelő országot, a csomagolási egység súlyát és a címkesorszámot. A gazdák számára a leglényegesebb: amennyiben az árukukoricát vetőmagként alkalmazzák, jelentősen alulmúlják a minősített vetőmag alkalmazásával elérhető termésszintet.

 

Egyharmados veszteség a tengeri visszavetésénél

 

Hankó György elmondta: tudományos kutatások kimutatták, hogy az árukukorica (F2 generáció) visszavetése 16-30 százalékos terméscsökkenést eredményez, de ez a szám elérheti akár az ötven százalékot is. Abban az esetben, amikor árukukorica kerül a hamis vetőmagos zsákba, számos egyéb tényező is csökkentheti a termésszintet, nem csupán a genetika. Hamis vetőmag esetén a zsákban töredezett, csíraképtelen mag található. A csávázás hiánya tovább rontja annak az esélyét, hogy az elvetett mag kicsírázzon.

Szerző:

Megosztás

Édenkertész válaszol

Babérmeggyem levelein barna foltok, majd lyukak keletkeznek. . .

Csonthéjasok sztigminás betegsége (Stigmina carpophila) babérmeggyen is megjelenhet.

Részletek »

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.