-
karbantartó
-
Óvodapedagógus
-
Terület karbantartó
-
takarító
-
Értékesítő
-
Minőségbiztosítási munkatárs/Minőségellenőr
-
Kőműves
-
Gépkezelő (pékség)
2024. 11. 08
-
Eladó - Pénztáros | Mosonmagyaróvár
2024. 11. 14
-
Beszerzési gyakornok
2024. 11. 14
-
Vegyésztechnikus
2024. 11. 14
-
Targoncás anyagmozgató
2024. 11. 14
-
Részmunkaidős targoncavezető
2024. 11. 14
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Ha beszélni szeretnénk az akkumulátorokról, akkor tudnunk kell, milyen típusok vannak. Bár a belsőégésű motoros autóknál is használunk akkumulátort, elektromos autók esetén ezzel hajtjuk meg az egész járművet. Nem ugyanaz a kettő. Előbbinél főleg ólom-savas, utóbbinál pedig lítium-ion technológiát használunk.
Mik is azok az ólom-savas akkumulátorok, és hogy épülnek fel?
Bontsuk szét a nagy egységet. Több azonos galváncella összekapcsolása adja az akkumulátort. A galváncella pedig úgy jön létre, hogy két különböző fémelektródát, fémelektrolitot tartalmazó oldatába merítenek. Így az elektródok között feszültség jön létre, amit elektromos feszültségnek, más néven elektromotoros erőnek nevezünk.
Több mindentől is függ a galváncella feszültsége. Nem mindegy a fémek (az elektródák) típusa vagy az oldat koncentrációja, de a hőmérséklet sem. Egy ólom-savas akkumulátor esetén az elektródák tiszta ólomból és ólom-dioxidból készülnek, míg az elektrolit hígított kénsavban van. Ezek cellánként 2V feszültséget képesek előállítani, tehát egy belsőégésű motoros autóban található 12 V-os akkumulátor 6 db cellából áll. Motorkerékpároknál viszont inkább a 6 V-os (3 cellás) a gyakori.
Az ólom-savas akkumulátorok jelenleg is széles körben elterjedtek. Minden belsőégésű motor mellett ez található. Ennek oka az olcsóság, a kiforrott technológia és az is, hogy közel 100%-osan újrahasznosítható.
Hogy épülnek fel a lítium-ion akkumulátorok?
A lítium-ion akkumulátorok jelentősen eltérnek technológiájukban az ólom-savas akkumulátoroktól. Ezek esetén a pozitív elektróda általában egy ötvözettel (nikkel, mangán, vas, ittrium, alumínium) ellátott lítium-oxid. Az ötvözet célja az, hogy javítsa a teljesítményt, az energiasűrűséget, a ciklikus élettartamot és a kémiai stabilitást. Emellett a negatív elektróda jellemzően grafitszerkezetű szén. Az elektrolit pedig főleg lítium-hexafluor-foszfát. Ezen akkumulátorokban a cellák 3,2 V vagy 3,7 V névleges feszültséggel bírnak. Az energiasűrűségük az ólom-savaséhoz képest három-négyszeres.
Melyiket hol használjuk?
Ahogy már említettem, a belsőégésű motororral szerelt járművekben főként az úgynevezett (főleg ólom-savas) indítóakkumulátorok kapnak helyet. Ezekkel szemben az a fő elvárás, hogy beindítsák a motort, amihez rövid idő alatt (pár másodperc) nagy áramot (akár 500-600A) kell leadniuk úgy, hogy mindezt több ezerszer meg tudják később is ismételni.
Az elektromos járművek esetén az úgynevezett li-ion meghajtóakkumulátorokat használják. Ezek gyorsabban tölthetőek, nagyobb energiasűrűséggel bírnak, több töltési ciklust bírnak, és jobban lemeríthetőek az elöregedés felgyorsítása nélkül, mint az ólom-savas energiatárolók. Ha te is szeretnél megfelelő töltőt a lítium-ion akkumulátoros járművedhez, keresd fel az innolabshop.hu-t!
Mit hoz a jövő?
Mai tudásunk szerint a szilárdtestes akkumulátorok hozhatnak nagy előrelépést. De ez még a jövő, amit viszont már alig várunk!