-
Kompresszor és vákuumszivattyú szerviztechnikus/karbantartó
-
Autómosó
-
Eladó, pultos
-
Értékesítő-vevőszolgálatos
-
Munkatársat keresünk Mérlegképes könyvelő pozícióba.
-
KERESKEDELMI MUNKATÁRS
-
Nehézgépkezelő kollegákat keresünk
-
Konyhai kisegítő, csomagoló munka nyugdíjasoknak (WHC07614)
2022. 05. 14
-
Hegesztő (WHC01783)
2022. 05. 13
-
Kitting műszakvezető
2022. 05. 13
-
Repülőtéri poggyászkocsi rendező munkatárs - Liszt Ferenc Repülőtér (BP_II_020405)
2022. 05. 16
-
Szerszámelőkészítő-Nagykanizsa (AIDe_2021_10_01_01)
2022. 05. 16
-
Targoncakezelő munkatárs - Nagykanizsa (NK_II_012403)
2022. 05. 16
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Két amerikai kutatócsoport olyan génmanipulációs eljárásokon dolgozik, amelyekkel később fény nélkül, vagy kevesebb vízzel is növekedni képes növények növeszthetők.
Nem kell kiskert tulajdonosnak lenni, hogy tudjuk, a növények túlélését két alapvető tényező határozza meg. Ez a két dolog a víz, és a napfény. Az iskolákban úgy tanultuk, hogy napfény nélkül nincs fotoszintézis. Tudósok azonban, genetikai módosításokkal megváltoztatni készülnek ezt az eddig megbolygathatatlannak vélt törvényt. A Science magazin legutóbbi számában két, egymástól független kutatócsoport számolt be arról, hogy néhány gén manipulálásával elérhető, hogy a fent említett alapszükségletek kisebb mennyiségben elegendőek legyenek, vagy teljesen kiiktathatóvá váljanak.
Milyen világítás szükséges a benti növényeknek?
Egy új mikroalga faj teremtése
A Washingtonban működő Martek biotechnológiai vállalat, és a Carnegie Intézet közös vállalkozása arra tett kísérletet, hogy egy mikroalga faj fejlődését, növekedését függetlenítse a napfénytől. Ehhez arra volt szükség, hogy az egysejtű vízinövény számára más energiaforrást tudjanak biztosítani. A növény, éppen ezért egy olyan új génnel lett gazdagabb, amit előzőleg glukóz szállítására programoztak.
Az így megváltoztatott algáknál azt tapasztalták, hogy sötét környezetben 15-ször nagyobb sűrűségben növekszik, mint a hagyományosan napfényt igénylő algák. Sőt, a kísérletek során kiderült, hogy ezek az apró, módosított növények kisebb mértékben fertőződtek, mint eredeti példányaik.

A kutatócsoport ezért a növény egy olyan génjét manipulálta, amelyik egy ún. G-protein kódolásáért felet, ami számos meghatározó folyamatot vezérel. Arra lettek figyelmesek, hogy az első módosított növények nagyon gyorsan elhervadtak. Ebből arra következtettek, hogy a megpiszkált gén kapcsolatba hozható a növény vízháztartásának irányításával.

A cél egy abszolút ellenálló növény
Természetesen Alan Jones kutatásai még korántsem fejeződtek be, hiszen jelentős eredményeik a növények vízháztartását szabályozó gén azonosításában még csak elvi alapjául szolgálhatnak egy jövőbeni tudományos szenzációnak. Márpedig Jones és kollégái azzal a céllal kezdtek neki kutatásaiknak, hogy eredményeik olyan növénytermesztési módszerek kimunkálását tegyék lehetővé, amelyek az egyre növekvő emberiség élelmezési gondjainak megoldásán segíthetnek. A most azonosított gén is egy lépéssel közelebb vihet ehhez a célhoz, hiszen megfelelően módosítva, elméletileg roppant ellenálló növényeket lehet kitenyészteni.