-
recepciós asszisztens magán egészségügyi intézményben
-
Hideghívó
-
Kereskedelmi vezető, félpótkocsi értékesítő
-
gipszkartonozás, szárazépítés
-
Állásajánlat, gépkezelő
-
Masszőr Hölgy kolléganőt keresek Hévízi munkahelyre.
-
közjegyzőhelyettes
-
Targonca kezelő bizonyítvánnyal
2024. 07. 23
-
Értékesítő - Megemelt bérrel (Mezőtúr )
2024. 07. 27
-
Csoportvezető | Győr
2024. 07. 25
-
Első eladó
2024. 07. 27
-
Sportpálya-karbantartó
2024. 07. 27
-
Ingatlanfejlesztési menedzser
2024. 07. 27
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
![Még mindig kevesen gyűjtik szelektíven az italos kartonokat](https://www.edenkert.hu/zold-bolygo/5835/kiskep/italos-karton-szelektiv-hulladekgyujtes.jpg)
A tájékoztatás szerint a helytelen gyakorlat miatt mintegy 12 600 tonna, 420 millió italos kartondoboz végzi a lerakókon, ahelyett, hogy azokat újrahasznosítanák, a környezet védelmét szolgálva.
A szervezet ugyanakkor rámutatott, hogy az egyes városok hulladékgyűjtési szokásai között lényeges különbségek vannak: a legtöbb italos karton hulladékot a veszprémi lakosság gyűjti, akiket a gyűjtés hatékonyságát tekintve a paksiak, a székesfehérváriak, a kecskemétiek és a monori lakosok követnek.
A szelektív gyűjtés intenzitását tekintve Budapest csak a középmezőnyben helyezkedik el, azonban a város nagy létszáma miatt a fővárosiak összesen 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven, ami önmagában ugyanannyi, mint az IKSZ felmérésébe bevont 33 legtöbbet gyűjtő városból a további 32 település lakói által szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos kartonok összessége.
![muanyag_hulladewk muanyag_hulladewk](https://www.edenkert.hu/upload/2/article/5835/muanyag_hulladewk.jpg)
Az IKSZ megjegyezte, ha minden magyar lakos olyan hatékonyan gyűjtené szelektíven az italos kartondobozokat mint a veszprémiek, akkor a jelenleg újrahasznosításra kerülő 3400 tonnányi italoskarton-hulladék 6000 tonnára lenne növelhető, amivel évente mintegy 38 000 felnőtt fát lehetne megmenteni.
A szervezet közölte azt is, hogy az általuk 2016-ban készített reprezentatív felmérés - amely a lakosság szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos attitűdjét vizsgálta - rávilágított arra, hogy a gyűjtés alacsony volumene több tényezőre, köztük elsősorban a megfelelő környezetvédelmi ismeretek hiányára, a nemtörődömségre, illetve a kényelmi szempontokra vezethető vissza.