Nagy döggomba: a mérgezés ilyen tüneteket okoz

Nagy döggomba: így néz ki

A nagy döggomba kalapja 6-15 centiméter átmérőjű, színe eleinte halványsárgás, idővel sárgásbarna árnyalatúvá válik. A kalap felülete sima, kissé zsíros tapintású, széle fiatalon begöngyölt, idősebb korban hullámosodhat. A lemezei eleinte sárgásfehérek, később rózsaszín árnyalatot vesznek fel a spórák miatt, ami a nemzetség jellemzője. A tönkje viszonylag vastag, fehéres-sárgás színű, alul gyakran kissé megvastagodott. Húsa fehéres, kissé lisztszagú, de nem mindig könnyen felismerhető.

A nagy döggomba fő ismertetőjegyei közé tartozik a rózsaszínes spórapor és a szabad lemezállás, de ezek csak alapos vizsgálattal azonosíthatók. Tévesztések elkerülése érdekében ajánlott minden gyűjtött gombát szakértővel bevizsgáltatni.

Nagy döggomba: ezek a mérgezés tünetei

A nagy döggomba rendkívül mérgező. Fogyasztása után általában 2-4 órával jelentkeznek a tünetek, amelyek közé tartozik a hányinger, hányás, erős hasi görcsök és hasmenés. Súlyosabb esetekben a mérgezés kiszáradáshoz, elektrolit-egyensúlyzavarhoz és keringési problémákhoz vezethet, különösen, ha nem kezelik időben. Bár halálesetek ritkán fordulnak elő, a mérgezés súlyos állapotokat idézhet elő, ezért a gomba fogyasztása szigorúan kerülendő.

A nagy döggomba előszeretettel nő lomberdők talaján, különösen tölgyesekben, bükkösökben, valamint parkokban. Megjelenése nyár végétől őszig, főként augusztustól októberig figyelhető meg.

A biztonságos gombászás érdekében mindig figyelni kell a hasonló fajokkal való összetéveszthetőségre. Ha kétségeink vannak, a legjobb, ha a gombát nem szedjük le, vagy ha leszedtük, de nem vagyunk biztosak a beazonosításban, ne fogyasszuk el. A nagy döggomba mérgezési esetei jól példázzák, hogy a természet ismerete nélkül a gombaszedés komoly kockázatokat rejthet magában.

Legutóbb egy zalaegerszegi étteremben szolgáltak fel nagy döggombából készült ételt, amitől sokan lettek rosszul és kerültek kórházba.