Mi az üvegházhatás?
Mivel egyre többet foglalkoznak az üvegházhatás témájával, ez a cikk arra a kérdésre adja meg a választ, hogy mi is valójában az üvegházhatás.

Az üvegházhatás fogalma

 

A Föld felszínének átlagos hőmérséklete körülbelül 15°C. A Napból érkező elektromágneses sugárzás energiája felmelegíti a Föld felszínét és légkörét. Ugyanakkor az elnyelt energia egy része visszaverődik a világűrbe. Az elnyelt sugárzási energia- és a visszaverődő, infravörös sugárzási energia nagysága a hőmérséklettől, valamint a légköri viszonyoktól függ. A Föld által elnyelt sugárzás hullámhossza az ultraibolyától (< 400 nm) a látható tartományon keresztül (400-700 nm) egészen az infravörösig (> 700 nm) terjed.

Bármilyen változás, amely megbontja az elnyelt és a kibocsátott energia egyensúlyát befolyásolja az éghajlatot. A Föld felszínéről visszasugárzott energia már nem fény-, hanem hőenergia formájában távozik és felmelegíti a légkört, miközben a kibocsátó felület lehűl. A légkörben található üvegházhatású gázok, köztük a szén-dioxid egyfajta falat alkotnak a Föld felszíne és a világűr között, és nem engedik át a kibocsátott energiát, melynek következménye a melegedés.

Így, a visszaverődő infravörös sugárzás által hordozott hőenergia egy részét a légköri gázok nem engedik át, mintegy szigetelőrétegként viselkednek, és csökkentik a hő vesztességet, akárcsak egy üvegház. Innen ered a jelenség elnevezése is, az „üvegházhatás”. Az infravörös sugárzást elnyelő légköri gázok: a vízgőz (H2O), a szén-dioxid (CO2), az ózon (O3), a nitrogén-dioxid (NO2) és a metán (CH4). Természetes üvegházhatás nélkül a Föld átlagos felszíni hőmérséklete -15°C (-13°F) lenne.



Üvegházhatás



A légkör magasabb rétegeiben a vízgőz koncentrációja magasabb, mint a szén-dioxidé. Következésképpen a hőenergia megtartása a légkörben leginkább a vízgőzök jelenlétének tulajdonítható. Ez a hatás megfigyelhető akkor is, ha összehasonlítjuk az éjszakai hőmérsékletsüllyedést tiszta égbolt esetében azzal, amikor sűrű a felhőtakaró. Ugyanígy, a sivatagban, ahol alacsony a relatív páratartalom nagy hőmérséklet-különbség észlelhető a nappal és az éjszaka között.

A légkör egyik fontos üvegházhatású gázának, a szén-dioxidnak a koncentrációja nem kívánatos módon, az emberi tevékenység következtében fokozatosan növekszik, így a légkör túl sok hőt tart vissza, ami felmelegedéshez vezet. Bár a szén-dioxid koncentrációja a légkörben alacsony, egy évszázaddal ezelőtt 300 ppm (milliomod rész) volt, 2005-ben már 375 ppm-et mértek, ami jelentős növekedést jelent. Az üvegházhatású gázok mennyiségét növeli a fosszilis eredetű (szén, kőolaj, földgáz) energiahordozók elégetése, az erdők kiirtása, a mezőgazdasági területek terjedése (kevesebb szén-dioxid használódik el fotoszintézis útján). Ha megbomlik a légkör összetételének egyensúlya az üvegházhatás felerősödik, ennek következménye pedig a globális felmelegedés, ami klímaváltozáshoz vezet. Egy esetleges klímaváltozás viszont nagyon súlyos következményekkel súlytaná Földünk teljes élővilágát, beleértve az embert is.

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

Japán fűzfám és szivarfám nem hajt rendesen. . .

A problémának több gyökere is lehet, akár a táp is, de lehet a tavaszi nagy szárazság hatása, ami sok növényt nagyon megviselt. . .

Részletek »

Fotójáték

Legfrissebb fotó:

Találkozás

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.