No SSO cookie

Kertépítés másképp: modern városi kertek

Utolsó változtatás: 2013-02-21 | Első közzététel: 2009-03-05
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Kertépítés másképp: modern városi kertek
A városi kiskertek fogalma nem klasszikus kertépítési stílust fedő fogalom. A XX. század második felében vált elterjedtté, és nem egységes képvilág jellemző rá.

A 70-es években a világ több pontján a városok abnormálisan megnövekedtek. A többmilliós lakosság elhelyezésére lakótelepek, gazdagabb területeken lakóparkok épültek. Ez a zsúfolt beton és aszfalterdő sok emberben felébresztette a vágyat az élő természeti környezet iránt.

Az emberek kiültetett növényekkel próbálták meg színesíteni lakóhelyeiket, amihez jó helyszín lett a teraszon, a tetőn vagy a bejárat elé helyezett fa-, kő-, beton- és műanyag-edények. A városi zöldterületek elkerülhetetlen csökkenése csak fokozta ezt az igényt. Így vált szinte általánossá a különböző típusú "növényesítés" a városi lakóépületek körül, azaz kialakultak a "városi kertek".

Teraszkertek

Ma már a lakótelepi házak többségéhez, de egyéb épülettípusok esetében is gyakori, hogy a lakáshoz terasz is tartozik. Maga az építmény berendezés nélkül rendkívül rideg, élettelen. Ezt a merev geometrikus teret lehet növények elhelyezésével élővé tenni, azonban számos riasztó példa rettentheti el már a minimális esztétikai érzékkel rendelkező szemlélőt is. Legáltalánosabb a terasz szegélyére akasztott műanyag edények muskátlival vagy más egynyári virágokkal való beültetése. A semminél ez is több, de azonos anyagi és élőmunka ráfordítással ennél sokkal szebb, tartósabb, az épített környezettel jobban harmonizáló összeállítások állnak rendelkezésünkre. Egy színes muskátli vagy petúnia tömeg tökéletesen illik egy biedermeier jellegű épített környezetbe. Az ausztriai Hallstattban vagy tiroli falvakban a XVIII-XIX. századi csipkézett kő és famotívumokkal díszített épületekkel csodás egységet képez. Egy tízemeletes panel épületben ahol a geometrikus síkok monoton vonalai ismétlődnek és egyik teraszon csak kirakott lomok, másikon pedig harsogó virágözön látható, csak groteszk borzalommá fogja alakítani az összképet. Ráadásul a hangsúlyozottan zárt formai egységet képező műanyagedény elvágja a lehetőséget a növénykompozíció és környezetének egységben szemlélésére, a növényesítés nem éri el jótékony hatását, nem kezd hatni az épített környezetre.


Mi a megoldás?

Amint a bevezető cikkben írtam: harmónia az épített környezet formai és színvilágával. Ne használjunk műanyagot, készítsünk törpe növésű örökzöldek és modern alakvilágú pozsgás és egyéb évelő növényekből kompozíciót, mely arányos a rendelkezésre álló hellyel, és összhangba van az adott környezettel is. Használjunk természetes anyagokat a növények tárolására (fa-, agyag- és kőedények). Egy ilyen beültetés beruházási költsége több mint egy muskátliból vagy egynyáriakból álló beültetés, ám ha figyelembe vesszük, hogy a muskátlit és az egynyáriakat teleltető hely nélkül évente újra kell venni, néhány év alatt a törpe növényes beültetés lesz az olcsóbb.

Tetőkertek

Egyre népszerűbb "zöldítési" formája a városi környezetnek a tetőkertek építése. Tervezéséhez és kivitelezéséhez egyaránt profi szakember szükséges. A leglényegesebb szempontok: statikai terhelhetőség, a tökéletes és hosszú távon garantált vízelvezetés megoldása, az odaillő növények kiválasztása. Ebből a szempontból extenzív tetőkertet építhetünk, melynek növényei (szárazságtűrő fűfélék, pozsgások, yuccák, télálló kaktuszok, félsivatagi cserjék) megelégszenek a természetes csapadékkal (500-550 mm/év). Intenzív tetőkert építéséhez már elkerülhetetlen az öntözőrendszer (csepegtető vagy mikroszórófejes megoldás) telepítése. Mindkét esetében ügyelni kell a növényzet kiválasztásánál, hogy ne agresszív gyökérzetű növényeket ültessünk. Fontos szempont az építésnél, hogy előre tisztázzuk a lakótársakkal és a ház vezetőségével az építkezés körülményeit, és olyan kivitelezőt válasszunk, akik tiszteletben tartják a vezetőség kéréseit, feltételeit (napi takarítás, lifthasználat, stb.). Ezzel minimalizálhatjuk a törvényszerűen jelentkező konfliktusokat, súrlódásokat, ha elkerülni teljesen nem is tudjuk.


Kertépítés másképp: modern városi kertek

Átrium kert

Épületek bejáratánál, parkolók közé, kerítések kiszögelléseihez ültethetünk földön álló edényekbe, terméskőből vagy speciális tőzegbetonból épített vályúkba, illetve burkolatmentes szigetekbe növényegyütteseket. A cél a figyelemfelkeltés, a főbejárat kiemelése, az épület anyagával és színével harmonizáló szín- és formavilág kialakítása.

Városi kiskertek, kertrészletek

Nagyvárosi környezetbe illesztett élő növénycsoportok díszítik, megtörik a mesterségesen épített környezet merevségét, élettelenségét. Egy felvezető lépcső mellé telepített sziklakert, vagy egy modern, soklakásos társasház parkolójához illesztett növény és terméskő kompozíció élővé varázsolja, új minőséget ad a környezetének. A képen látható új építésű bérház Budapest VII. kerületében, a Keleti pályaudvartól néhány sarokra található. Önmagában is teljes világot alkot, de a rakott kőtámfal és a vörösesbarna fenyőmulcs szervesen köti az épület kialakításához. Jelenléte még most is rendszeresen meglepetést okoz az udvarba belépő új látogatóknak, és természetszerűen emeli a lakások értékét, élhetőségét.


Kertépítés másképp: modern városi kertek

 

Valamennyi megoldásnál fektessünk figyelmet a növényekhez illő terméskőtömbök kiválasztására. A kőből és növényekből álló együttes képes csak igazán hatásosan felidézni a földi élővilág és az azt körülvevő hegyek, vizek, légkör egymástól elválaszthatatlan egységét. Rajtunk áll, hogy ezt megőrizve a teljességre törekszünk, vagy beérjük gyenge utalásokkal és félmegoldásokkal.

www.kertdesign.com
Udvardy András


Szólj Te is hozzá!