CÍMKÉK mulcs mulcsréteg

Gyakran olvasni olyan növényvédelmi leírásokat, amelyek arra bátorítanak, hogy mulcsozzunk bátran, viszont arról már nem ejtenek szót, hogy nem mindennel ajánlott mulcsozni. A következőkben bemutatunk néhány olyan anyagot, amelyek a mulcsozás számára kevésbé alkalmasak.

1. Faforgács és fűrészpor


A fafeldolgozó iparban sok faforgács és fűrészpor keletkezik. Az országon belül feldolgozott fát gyakran távoli országokból importálják, és a kártevők ellen gyakran rovarölő szerekkel kezelik, alkalmanként impregnálják is. Ezért ajánlatos megtudni, honnan származik a forgács és a fűrészpor.

 

forgacs-kupac
A faforgács és fűrészpor tisztán felhasználva nem jó mulcsanyag

 

  • A faforgács és a fűrészpor tisztán felhasználva nem megfelelő mulcsanyag, mert a szén-nitrogén arány nagyon nagy (akár 500:1), ez azt jelenti, hogy nagyon lassan bomlanak el, a lebomlás akár évekig is eltarthat. A forgácsból és a fűrészporból készült mulcsot minden esetben öntözzük meg trágyalével (pl. csalánlével), hogy elkorhadjon.
  • A gyanta és a cseranyagok akadályozzák a vetőmagok csírázását.
  • A faforgács és a fűrészpor szélsőségesen savanyú (a pH-értékük kisebb, mint 3), így savanyítja a talajt.

 

Lóistállói trágya
A méntelepeken a lóboxokban gyakran fűrészport használnak alomként. A lótrágyával együtt kevésbé erős, tehát nem maró hatású, jó minőségű trágya lesz a fűrészporból, amelyet a kertben is felhasználhatunk, mert ilyen állapotban nem égeti ki a növényeket. Ahhoz, hogy a bomlás hamarabb elkezdődjön, a lótrágyát előbb halomba kell rakni. Néhány hét múlva szét lehet hordani az ágyásokra

 

2. Aprított fa


A felaprított fa fogalmába sokféle, az ipar szempontjából már hasznosíthatatlan anyag (pl. erdők takarításakor vagy a fűrészipar melléktermékeként keletkező famaradék) tartozik, ezek gyakran ingyen elvihetők. Az aprított fa összességében kevésbé alkalmas mulcsanyagként: egyrészt a friss faanyagokban még intenzív átalakulási folyamatok zajlanak, ami oxigénhiányt és nitrogénelvonást (szén-nitrogén aránya nagyon nagy) okozhat a talajba. Másrészt a keverékekben gyakran beteg fák vagy bokrok maradványai is lehetnek; így megfertőzhetjük a fiatal növényeket. Csak idős, nem termő fák és bokrok alá alkalmas az aprítottfa mulcs, ezt fűvel keverhetjük.

 

fadaralek

 

Fűtés aprított fával
Megújuló energiaforrásként az aprított fát pl. pellet formájában tüzelőanyagként hasznosítják a megfelelő tüzelőberendezésekben.

 

3. Tőzeg


A tőzeg szerves talaj, amely évezredek alatt keletkezett félig bomlott növényekből. Egy tévedés folytán, miszerint a tőzeg jó a kerti talajnak, a hobbikertészek még manapság is használják. De a tőzeg nem megfelelő szervesanyagot tartalmaz, ezen felül szélsőségesen savanyú is (pH-értéke kisebb, mint 4). Környezetvédelmi okokból is kifogásolható a tőzeg felhasználása: a tőzeg kitermelésével eltűnnek az utolsó fellápok, amelyek egyedülálló és megőrzésre méltó biotópok. A tőzeg kétségtelen előnye, hogy javítja a könnyű talajok víztartó képességét, a kötött talajokat pedig lazítja és átszellőzteti, ezt azonban más anyagokkal (pl. kéregmulccsal) is elérhetjük. Összességében a tőzeg virágföldként és mulcsanyagként is alkalmatlan!

 

Forrás: Mulcsozás

Tekintse meg a könyvet könyvtárunkban >>
Kapcsolodó cikkek

Íme itt a feladatlista, hogyan használjuk a mulcsot a kertben!

Így mulcsozzunk avarral és szalmával! Ezek a legfontosabb szabályok

A teljes körű mulcsozás hátrányai!

értékelés