Miből áll kerted legnagyobb része?
Pénzes Béla tanácsa szerint a káposztalepke ne okozzon különösebb pánikot, mert nem húzódik be a káposzta fejébe. A kártevő Cotesia glomerata nevű természetes ellensége pedig a szabadban is előfordul és gondoskodik a természetes egyensúly fenntartásáról.
 |
| Cotesia glomerata |
 |
A tripszek ellen nem kémiai védekezéssel kell fellépni. Több tucat olyan káposztafajta kapható a különböző cégektől, amelyek mérhető tripsz-ellenállósággal rendelkeznek. A tripszek behatolnak a káposztafejbe és a bőrszövetet felszakítva tápanyagot vesznek föl a levelekből. A káposztafej párával telített belsejében kiváló a hegszövet-képződés, ezért egyetlen kicsi szúrás helyén is óriási heg keletkezik.
 |
A káposzta-fonálféregről (Heterodera cruciferae) megtörtént esetet hallottunk: az egyik káposztatermesztő levélben panaszkodott a Rovartani Tanszéknél, hogy általa még sosem tapasztalt mértékben viszszamaradtak a növények a fejlődésben, sőt száradni kezdtek.
 |
A fotókból kiderült, hogy a tisztán tartott, gondozott káposztaföldön a növények annak ellenére maradtak komolyan vissza a fejlődésben, hogy a föld feletti növényrészeken látható károsítók közül egyik sem lehetett képes a látható és leírt mértékű kárt okozni. - Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy csakis a föld alatt lehet a baj forrása. És valóban, meg is találták a káposztafonálférget. Nagy kárt okoz, hiszen éppen a hajszálgyökereket fogja vissza a legjobban, amelyekre a kertész a legjobban számít. Ahol ez a kártevő elszaporodik, ott 6-8 évig nem érdemes káposztaféléket termeszteni. Szabadföldön a kémiai védekezésre semmi esély nincs.
Kertészet és Szőlészet
