No SSO cookie

H

K

Sze

Cs

P

Szo

V

1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
15
16
17
18
22
23
24
25
26
27
28
29
30
 
 
 
 
 

A káposzta kártevői: káposztalepke, tripszek, fonálféreg

Utolsó változtatás: 2013-09-17 | Első közzététel: 2012-05-03
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
A káposzta kártevői: káposztalepke, tripszek, fonálféreg
A káposztalepke (Pieris brassicae) majdnem egész Európán át Észak-Afrikáig, Ázsiában a Himalája déli vidékéig honos. A tripszek a Thysanoptera rendbe tartozó kozmopolita, polifág rovarok. A fonálférgek (Nematoda) egy állattörzs, amelybe állati és növényi élősködők, és szabadon élő fajok tartoznak. Tényleges fajszámukat több százezerre becsülik. Ezzel a fonálférgek törzse az ízeltlábúak után valószínűleg a második legfajgazdagabb törzs az állatvilágban. Lássuk, mi dolguk a káposztával!

A káposztalepke


Pénzes Béla tanácsa szerint a káposztalepke ne okozzon különösebb pánikot, mert nem húzódik be a káposzta fejébe. A kártevő Cotesia glomerata nevű természetes ellensége pedig a szabadban is előfordul és gondoskodik a természetes egyensúly fenntartásáról.

 

Cotesia glomerata
Cotesia glomerata

 

kártékony lepke

 

A tripszek


A tripszek ellen nem kémiai védekezéssel kell fellépni. Több tucat olyan káposztafajta kapható a különböző cégektől, amelyek mérhető tripsz-ellenállósággal rendelkeznek. A tripszek behatolnak a káposztafejbe és a bőrszövetet felszakítva tápanyagot vesznek föl a levelekből. A káposztafej párával telített belsejében kiváló a hegszövet-képződés, ezért egyetlen kicsi szúrás helyén is óriási heg keletkezik.

 

Dohánytripsz

 

A fonálféreg


A káposzta-fonálféregről (Heterodera cruciferae) megtörtént esetet hallottunk: az egyik káposztatermesztő levélben panaszkodott a Rovartani Tanszéknél, hogy általa még sosem tapasztalt mértékben viszszamaradtak a növények a fejlődésben, sőt száradni kezdtek.

 

fonálféreg

 

A fotókból kiderült, hogy a tisztán tartott, gondozott káposztaföldön a növények annak ellenére maradtak komolyan vissza a fejlődésben, hogy a föld feletti növényrészeken látható károsítók közül egyik sem lehetett képes a látható és leírt mértékű kárt okozni. - Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy csakis a föld alatt lehet a baj forrása. És valóban, meg is találták a káposztafonálférget. Nagy kárt okoz, hiszen éppen a hajszálgyökereket fogja vissza a legjobban, amelyekre a kertész a legjobban számít. Ahol ez a kártevő elszaporodik, ott 6-8 évig nem érdemes káposztaféléket termeszteni. Szabadföldön a kémiai védekezésre semmi esély nincs.

 

Kertészet és Szőlészet


Szólj Te is hozzá!