No SSO cookie

Éjkirálynőkaktusz (Selenicereus grandiflorus)

Utolsó változtatás: 2016-06-02 | Első közzététel: 2012-02-18
(5/ 2)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Éjkirálynőkaktusz (Selenicereus grandiflorus)
Az éjkirálynőkaktusz (Selenicereus grandiflorus) a kaktuszfélék (Cactaceae) családjába tartozó, akár 3 méter magasra is megnövő szobanövény. Nevét különös virágzási szokása miatt kapta.

Az éjkirálynőkaktusz (Selenicereus grandiflorus) rövid bemutatása

 

  • selenicereus-grandiflorus
    Származás: Kelet-Mexikóban, Kubában, Hispaniolában, Jamaicában honos trópusi növény.
  • Habitus: Léggyökeres, hosszú, vékony hajtású, kúszó pozsgás növény. Hajtásai örökzöldek, kékeszöld színűek, 2-3 cm vastagok, 5-7 bordával.
  • Levél: Sárgás tövisekké módosult.
  • Virág: Aktinomorf (sugaras szimmetriájú); serleg alakú, 25-30 cm-es, fehér, sárga gallérlevelekkel, éjszaka nyílik ki, éjfélkor virágzik teljes pompában, hajnali 3 óra körül újra becsukódik a virág. Erős, vaníliára emlékeztető illata van.
  • Termés: Ehető, vörös bogyótermés.
  • Termőhely: Világos, meleg helyet igényel, de a közvetlen napsütéstől védjük.
  • Elhelyezés: Szoliterként nagy cserépben; télikertben, támasztékot igényel.
  • Szaporítás: A növekedésben már nem levő, 20 cm hosszúságú hajtások leválasztásával, 4 hétig tartsuk szárazon, majd cserepezzük be. Magvetéssel is szaporítható.
  • Nevelés: Homokos-humuszos közegbe ültessük, tartsuk egyenletesen nedvesen, levegős helyen. Télen tartsuk száraz és hűvös helyen.
  • Megjegyzés: Csak az idősebb növények virágoznak.

Szólj Te is hozzá!