No SSO cookie

A virágos növények életciklusai

Utolsó változtatás: 2010-11-12 | Első közzététel: 2010-11-12
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
A virágos növények életciklusai
Amikor egy virágos növény életét tanulmányozzuk, a természet legféltettebb titkai közé pillanthatunk be. Mindenki imád virágos növényeket termeszteni a házban, ház körül. Ezek a növények nemcsak bájosabbá, szebbé varázsolják otthonunkat, hanem kellemes illatukkal felfrissítik a levegőt. A virágos növények növekedése igen érdekes folyamat, életük több egymást követő szakaszból áll.


A virágos növények élettani szerkezete

 

A virágos növényeknek számtalan fajtája létezik különböző színekben, méretekben, különböző illatú, vagy illat nélküli virágokkal. Ahhoz, hogy megértsük egy virágos növény életciklusát, fontos ismernünk a növény élettani felépítését. Minden virágos növény a következő részekből áll: gyökér, szár, levél, virág és termés. A gyökerek kisebb elágazásokból és gyökérszőröcskékből állnak, melyek mélyen a talajba fúródnak, és az a szerepük, hogy a talajból vizet és ásványi sókat szívjanak fel. A növényi hajtást a szár, a levelek és a virág alkotja. A szár a növény föld feletti része, az a szerepe, hogy megtartsa a növény leveleit és a virágokat, valamint, a gyökerek által felvett vizet és ásványi sókat a növény többi részéhez szállítsa. A leveleknek a fotoszintézisben van jelentős szerepük, abban a folyamatban, mely biztosítja a táplálék előállítását. Ami pedig a virágot illeti, ennek a szaporodásban van szerepe, ugyanakkor növeli a növény szépségét.

 

viragos-novenyek
Virágos növények

 

A virágos növény életciklusa


A virágos
(magvas)  növények csoportja (latinul Anthophyta), a szövetes növények osztályába tartozik. A növény szaporító szervei a virág és a magvas termés. A virágok lehetnek hímnősek (kétivarúak) vagy egyivarúak. Az egyivarú virágok vagy csak férfi- (porzók) vagy csak női (termő) szaporító szervet tartalmaznak, míg a hímnős virágok mindkettőt. Az egyivarú növények virága lehet egylaki, ha ugyanazon a növényen a hím- és a női viráglevél egyaránt kifejlődik. Ha  hím és a női viráglevél más-más növényen helyezkedik el, kétlaki növényről beszélünk. A termő a bibéből, bibeszálból és a magházból áll, amelyben egy vagy több magkezdemény található. A porzót a pollennel teli portok és a porzószál alkotja.

 

Egy virágos növény élete során a következő szakaszok különíthetőek el

  • A magnak a talajban oxigénre, vízre és melegre van szüksége ahhoz, hogy kicsirázzon. Csak azokból a magvakból fejlődnek ki fák, bokrok, virágok amelyek a talajban kedvező körülményekre találnak.
  • Ha a növény elegendő oxigént, vizet és meleget kap, kicsírázik. Először a gyökér fejlődik ki, ezután megjelenik a hajtás, és elkezd a felszín felé növekedni. A hajtás tovább nő, míg végül a levelek és virágok is megjelennek rajta.
  • A kifejlett virág tartalmazza azokat a szerveket, amelyek biztosítják a növény szaporodását. A szaporodásban az egyik legfontosabb szakasz a megporzás. A megporzás többféleképpen történhet, mint például szél, vagy rovarok által.
  • A megporzást a megtermékenyítés követi. A bibén megtapadt két ivarsejtű pollenszemcse kicsírázik, létrehozva a pollentömlőt. A tömlő addig növekedik, míg a bibeszálon át elér a magházba, ahol az ivarsejt megtermékenyíti a magkezdeményt.
  • A virágos növények esetében kettős megtermékenyítésről beszélhetünk: egyrészt az egyik ivarsejt megtermékenyíti a magkezdeményt, amiből egy diploid zigóta képződik, míg a másik ivarsejt a termőlevelek két poláris sejtét termékenyíti meg, amiből a triploid belső mag képződik.
  • A zigótából embrió fejlődik, amit a belső mag tápláló szövete vesz körül. Eközben a magház maggá fejlődik. A magház külső rétegeiből fejlődik ki a mag burka.
  • Az érett burok nem más, mint a termés, ami lehet száraz, vagy húsos. Amikor a termés megérik, a magavak kiszabadulnak. A magvakat állatok, rovarok vagy a szél terjeszti.
  • A megtermékenyült magvak a talajban ismét kicsíráznak életet adva egy újabb növénynek.

Szólj Te is hozzá!