A sárga virágú fák - Akáciák

Az akácia bemutatása

Az akácia nemzetség tagjai közé sorohatóak a következő fák: Acacia dealbata (mimóza, ezüst akácia), Acacia longifolia (füzéres akácia, hosszúlevelű sárga mimóza), Acacia mearnsii (cserény), Acacia melanoxylon (feketefa), ezeket Dél-Tasmániában és Ausztráliában találhatjuk meg, míg az Acacia caven délen, Chubutban, Argentina egyik tartományában honos. Az ausztrál fajtákat általában akácnak nevezik (wattle), míg az afrikai és amerikai fajtákat akáciának (Acacia).

Néhány akáciafajtát megtalálhatunk a Sínai-sivatagban és a Jordán völgyében is, például az ernyős akáciát (Acacia albida), az esernyőcserjét (Acacia tortilis) és az Acacia iragensist.

A legtöbb akáciának szárnyasan összetett levelei vannak. Sok fajnál, különösen az ausztrál és a csendes-óceáni fajoknál a levélkék elsatnyulnak. Ezeket phillodesnek nevezik (ez a módosult száracska, mely az összetett levélkéket köti a fő szárhoz). A levélkék függőleges irányultsága megvédi őket a tűző naptól. Ég felé mutató széleikkel kevesebb napfényt kapnak, mintha vízszintesen állnának. Egyes fajoknak, köztük az Acacia glaucopteranak már egyáltalán nincsenek levelei és száracskái. Ehelyett levélszerű, fotoszintetizáló szárakkal rendelkezik, ezeket cladodes-nek nevezik.

Az akácia kicsiny virágai öt sziromból állnak. A virágok gömbölyű, vagy hengeres fürtökbe helyezkednek el. A legtöbb fajnál a virágok általában sárgák vagy krémszínűek, néhánynál pedig fehéresek. Az Acacia purpureapetala virágai bíborszínűek, a ˝Scarlet Blaze˝ Acacia leprosa pedig piros virágokat bont.

Az akácia olyan szerves vegyületeket termel, amelyek távoltartják a kártevőket és a legelésző állatokat. Mégis, néhány Ausztráliában honos akáciafaj táplálékot jelent a gyökérrágó molylepkék számára. A lárva befúrja magát a törzsbe, először vízszintesen, majd függőlegesen lefelé. Ennek ellenére az akácia problémamentes, ami a kártevőket és a betegségeket illeti.

Sok akácfaj gumit termel. A gumiarábikumot például az Acacia senegal (arabmézgafa) termeli, mely bőségesen előfordul Nyugat-Afrikában, Szenegáltól Nyugat-Nigériáig. Az indiai Acacia arabica szintén termel gumit, de ez sokkal gyengébb, mint az igazi gumiarábikum.

A legnépszerűbb kerti akáciafajta az Acacia dealbata (ezüst akácia). Levelei kékeszöld-ezüst színűek, virágai pedig fényes sárgák. Gyakran tévesen mimózának nevezik, összetévesztve a vele rokonságban álló Mimosa-fajjal. Egy másik dísz-akácia az Acacia xanthophloea (lázfa). Dél-Európában a virágkereskedők vágott virágként használják az Acacia baileyana-t (bailey-mimóza), az Acacia dealbata-t (ezüst akácia), az Acacia pycnantha-t (arany akác) és az Acacia retinodes-t . Ott közös néven mimózának nevezik mindegyiket.

Néhány akáciafaj hegyes tövisei növelik az otthon biztonságát. Ablakok és ereszcsatornák közelébe ültetve segítenek megelőzni a betöréseket. Az akácia szépsége vonzó alternatíva egy élő kerítés vagy határvonal telepítéséhez.

• Fény- és talajszükséglete: Teljes napfényes terület, semleges- vagy savas kémhatású talaj
• Szaporítása: Tavasszal vetőmagról, nyáron félig érett dugványokkal
• Kártevők és betegségek: Általában nem érinti őket