Ismerjük meg az istenfát!
Az istenfa egy európai eredetű virágzó növény. A növény a latin nevét (Artemisia) Artemis istennő után kapta. Az istenfának több elnevezése ismert: ebruta, istenfű, Isten fája, abrutüröm, seprőruta, istenfácska.

Az istenfa (Artemisia abrotanum) - rövid áttekintés

 

A növény az Artemisia családba tartozik az üröm mellett, amit felhasználnak az abszint gyártásához. Az istenfának egy kámforszerű illata van, amit hajdanán légfrissítőnek használták. A növény egy bokros kis cserjét formáz, amely közkedvelt a kertészek körében. A zöldes-szürkés levelek kicsik, keskenyek és pihések. Kis virágai sárgák. Könnyen lehet szaporítani dugványozással vagy a gyökereiről.

 

Az istenfa gyógyhatása


Az istenfa antiszeptikus, fertőtlenítő hatású és elpusztítja a bélférgeket. Használták máj-, lép- és gyomorproblémák kezelésére. Egy 17. századi növénygyűjtő, Culpeper, szerint az istenfa jótékonyan befolyásolja a menstruációt. Manapság is használják még a gyógyászatban, kivéve Németországban, ahol külsőleg a sebek borogatására szolgál, időnként pedig a fagykárokat szenvedett bőrfelület kezelésére is szokták használni. Hatóanyagai hasznosnak bizonyultak az epehólyag és epe kezelésében, továbbá segíti az emésztést, és a májfunkciókat is javítja.

Az istenfa leveleit más növényekkel keverve illatos fürdőt készíthetünk, amely az aluszékonyság hatásos ellenszere is lehet. A levelekből infúziót is készíthetünk, amely a bőrre kenve nagyszerű rovarriasztóként is működhet. Hajöblítőként pedig a korpásodást is megakadályozza.

 

istenfa_width

 

Az istenfa történelmi háttere


A rómaiak meggyőződése szerint az istenfa védi a férfiakat az impotenciától. Olyan vidékeken mint Spanyolország és Olaszország a fiatal férfiak friss, citrom illatú istenfa levelekkel dörzsölték arcukat, hogy serkentsék a szakállnövekedést. Főleg vidéken azt tartották az istenfáról, hogy a férfiasságot jótékonyan befolyásolja. Még szerelmi bájitalokat is készítettek belőle. A szexuális vággyal is kapcsolatba hozták, oly módon, hogy a görögök és a rómaiak a matrac alá helyezték be az istenfát, azt remélve, hogy majd ettől fokozzák a szexuális vágyat. A hölgyeknek szánt virágcsokrokba is becsempésztek egy-egy kis üvegcsét, amelyben istenfa-kivonat volt. Főként a középkorban használták.

Egyéb érdekesség az istenfáról


Sárga színű festék vonható ki az istenfából, amelyet főleg gyapjúfestéshez lehet felhasználni. A szárított istenfa-leveleket használhatjuk a ruhásszekrényünkben is molyirtóként. Füstölőként használva az istenfa megvéd minket mindennemű problémától, és füstje a kígyókat is távol tartja (Culpeper 1653).

A levelekből nyerhető illóolaj erőteljes illata felelős azért, hogy a molyokat és rovarokat távol tudja tartani. Az istenfa egyik francia eredetű elnevezése is erre a molyirtó tulajdonságra utal.

A bírák istenfa-virágokat vittek magukat, azzal a céllal, hogy védekezzenek az elítéltek fertőző kórjaival szemben. A templomba járók is szívesen vitték magukkal az istenfát, hogy az segítsen ébren tartani őket a hosszú ceremónia alatt. Az átható illatú levelek és virágok gyógyteák készítéséhez is használatosak. Az istenfa fiatal hajtásait az omlós sütemények és pudingok ízesítésére is használták. Főként Olaszországban használják fűszernövényként.

értékelés