-
Főkönyvi könyvelő
-
Autómosó
-
Kompresszor és vákuumszivattyú szerviztechnikus/karbantartó
-
KERESKEDELMI MUNKATÁRS
-
Árukiadó - raktáros kollégát keresünk
-
TELEFONOS ÜGYFÉLSZOLGÁLATI MUNKATÁRS
-
Kőműves, Gipszkartonos, Vízvezeték szerelő Álláslehetőség
-
Konyhai kisegítő, csomagoló munka nyugdíjasoknak (WHC07614)
2022. 05. 14
-
Hegesztő (WHC01783)
2022. 05. 13
-
Kitting műszakvezető
2022. 05. 13
-
Repülőtéri poggyászkocsi rendező munkatárs - Liszt Ferenc Repülőtér (BP_II_020405)
2022. 05. 16
-
Szerszámelőkészítő-Nagykanizsa (AIDe_2021_10_01_01)
2022. 05. 16
-
Targoncakezelő munkatárs - Nagykanizsa (NK_II_012403)
2022. 05. 16
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
Valószínűleg ritkaságának köszönhető, hogy a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) szépségét nem értékeljük kellően. Általában kicsivel nagyobb, mint egy bokor, de a vadonban három-négy méter magasra is megnő.
A kecskerágók nemzetsége (Euonymus) a nevét, amely még Teofrasztusz idejéből való, jelentése pedig “jó nevű”, inkább rossz, mint jó tulajdonságainak köszönhetően kapta. Ahogy az ír paraszt eufemisztikusan beszél a tündérekről, mint jó emberekről, mert fél tőlük, úgy az ókori görögök a bosszúálló istennőket vagy Fúriákat Eumenisznek, azaz Nyájasoknak nevezték, anyjukat pedig Euonyme-nek, “ő, akinek neve jó”.
Dörzsölésre büdös szagot bocsájt ki, és gyümölcse is mérgező, kétségtelenül elrettentő mivoltának köszönhetően kapta ezt a nevet.
A csíkos kecskerágó fő megkülönböztető szerkezeti tulajdonságai
Levelei nyelesek, a hajtásokon átellenesen állnak, örökzöldek, bár a pálhalevelek korán lehullanak, a levéllemez szegélye finoman fűrészes, hátoldala kékeszöld.
Virágzatai levélhónalji kettős bogban csoportosulnak, virágai aprók, négytagúak, sárgásfehérek. Termése látványos élénkrózsaszín tok, felnyíló négy kopácsa között előbukkan a narancssárga magköpenyes, rövid nyélen lógó mag.
![]() |
A Nagy-Britanniában is ismert faj, a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) Nyugat-Szibériában, Észak-Afrikában és egész Európában, Svédországtól és Skóciától egészen a Kaukázusig őshonos faj. Az angol, francia, német elnevezés (Spindle-tree, Fusain, Spindelbaum) mind a csíkos kecskerágó fájából készült orsóra utal, amit kézi szövésre használnak ott, ahol még él ez az ipar.
Könnyen összetéveszthető a sommal (Cornus sanguinea), mivel mindkét fa nagyjából egyforma magasságú, átellenes leveleik vannak, erős, kemény fájukat faszén előállítására használják fel.
A som leveleit megszárítva vagy porított formában a rüh kezelésére vagy féreghajtásra használták. Turner a „Names of Herbes” című könyvében a Cornus két fajtájáról tesz említést, a húsos somról (Cornus mas) és a veresgyűrű somról (Cornus sanguinea), egyik a hím, másik a nő, mivel az előbbi bizonyos években nem terem.
![]() |
Az egész növény figyelemreméltó bársonyossága miatt, még akkor is, ha a fiatal zöld fából szürke lesz a paratermelődés miatt, a kéreg pedig megőrzi egyenletes sima felületét. A paratermelődéssel kapcsolatban érdekes kérdések merülnek fel.
Néhány fás szárú növény, mint a fagyöngy és a pennsylvaniai juhar (Acer pennsylvanicum), egyáltalán nem termelnek parát, de megőrzik az epidermiszt és zöld színüket. Mások viszont, például a fűzfafélék, az almafák és a körtefák a parát magából az epidermiszből állítják elő, és a legtöbb fához hasonlóan ezt a fiatal hajtás első nyarán teszik meg.