A csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) - 1. rész
Valószínűleg ritkaságának köszönhető, hogy a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) szépségét nem értékeljük kellően. Általában kicsivel nagyobb, mint egy bokor, de a vadonban három-négy méter magasra is megnő.

A kecskerágók nemzetsége (Euonymus) a nevét, amely még Teofrasztusz idejéből való, jelentése pedig “jó nevű”, inkább rossz, mint jó tulajdonságainak köszönhetően kapta. Ahogy az ír paraszt eufemisztikusan beszél a tündérekről, mint jó emberekről, mert fél tőlük, úgy az ókori görögök a bosszúálló istennőket vagy Fúriákat Eumenisznek, azaz Nyájasoknak nevezték, anyjukat pedig Euonyme-nek, “ő, akinek neve jó”.

Dörzsölésre büdös szagot bocsájt ki, és gyümölcse is mérgező, kétségtelenül elrettentő mivoltának köszönhetően kapta ezt a nevet.

 

A csíkos kecskerágó fő megkülönböztető szerkezeti tulajdonságai

 

Levelei nyelesek, a hajtásokon átellenesen állnak, örökzöldek, bár a pálhalevelek korán lehullanak, a levéllemez szegélye finoman fűrészes, hátoldala kékeszöld.

Virágzatai levélhónalji kettős bogban csoportosulnak, virágai aprók, négytagúak, sárgásfehérek. Termése látványos élénkrózsaszín tok, felnyíló négy kopácsa között előbukkan a narancssárga magköpenyes, rövid nyélen lógó mag.

 

d1_400_02

 

A Nagy-Britanniában is ismert faj, a csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) Nyugat-Szibériában, Észak-Afrikában és egész Európában, Svédországtól és Skóciától egészen a Kaukázusig őshonos faj. Az angol, francia, német elnevezés (Spindle-tree, Fusain, Spindelbaum) mind a csíkos kecskerágó fájából készült orsóra utal, amit kézi szövésre használnak ott, ahol még él ez az ipar.

Könnyen összetéveszthető a sommal (Cornus sanguinea), mivel mindkét fa nagyjából egyforma magasságú, átellenes leveleik vannak, erős, kemény fájukat faszén előállítására használják fel.

A som leveleit megszárítva vagy porított formában a rüh kezelésére vagy féreghajtásra használták. Turner a „Names of Herbes” című könyvében a Cornus két fajtájáról tesz említést, a húsos somról (Cornus mas) és a veresgyűrű somról (Cornus sanguinea), egyik a hím, másik a nő, mivel az előbbi bizonyos években nem terem.

 

d2_400_01

 

Az egész növény figyelemreméltó bársonyossága miatt, még akkor is, ha a fiatal zöld fából szürke lesz a paratermelődés miatt, a kéreg pedig megőrzi egyenletes sima felületét. A paratermelődéssel kapcsolatban érdekes kérdések merülnek fel.

Néhány fás szárú növény, mint a fagyöngy és a pennsylvaniai juhar (Acer pennsylvanicum), egyáltalán nem termelnek parát, de megőrzik az epidermiszt és zöld színüket. Mások viszont, például a fűzfafélék, az almafák és a körtefák a parát magából az epidermiszből állítják elő, és a legtöbb fához hasonlóan ezt a fiatal hajtás első nyarán teszik meg.

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

A csatolt képeken szereplő növény nevét szeretné megtudni.

Egy gyönyörű, korai virágunk ő, az illatos hunyor (Helleborus odorus)

Részletek »

Fotójáték

Legfrissebb fotó:

Gloxínia

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.