Miben áll a nyárfák különlegessége? - 1. rész
A legtöbb széles levelű lombhullató fának kör alakú lombja van, szemben a tűlevelűekkel, amelyek kúp- vagy piramis alakúak. A jegenyenyárfa általában magányos, rendkívül egyenesen égnek áll és elvékonyodik.

Az egyedülálló jegenyenyárfa bemutatása

 

Igaz, hogy az Atlasz-hegységi cédrus ágai is felfele kapaszkodóak, és a tiszafa firenzei- és ír változataira jobban ráillik az elvékonyodó alak, de ezek a tűlevelű fák egyike sem emelkedik úgy társai fölé, mint ahogy azt a jegenyenyárfa teszi.

A Salicacea (fűzfafélék) családjába sorolt nyárfa (Populus) és fűzfa (Salix) nemzetséghez tartozó fák levelei kettesével csoportosulnak, a levelekhez egy melléklevélnek nevezett nyúlvány tartozik, virágaik feltűnő barkákban helyezkednek el, kétlaki növény, a virágkehely és párta szerepét pedig az egyszerű pikkelyek veszik át a szokványos virágoktól eltérően.

Ezek a pikkelyek egyedüliek (vagyis egy virágon csak egy van) és valószínűleg kisszámúak a murvalevelek természetéből adódóan, a leplet, ami teljes mértékben hiányzik a fűzfánál, a nyárfánál egy egyenlőtlen, csésze alakú törzs képviseli. A porzós virágokban kevés porzó van, a termős virágokban egyetlen termő. A fűzfának rendszerint keskeny levelei és felálló barkái vannak, a murvalevelek bár szőrösek, nem bemetszettek. A hím és nőivarú virágokat az említett kis csésze veszi körül, melyek a hónaljlevél belsejéből bújnak elő.

Jegenyenyárfa




A nemzetség többnyire az északi mérsékelt övben található meg, néhányuk egy kicsit északabbra is terjeszkedik, a különösen nedves talajban, a folyók mentén nagyon gyakran előfordulnak.

A két latin szó populus, mint ember és populus, mint nyárfa, csupán az első szótagban különbözik egymástól, és valószínűleg eredetük is e mögött keresendő. A „magas nyárfák”, amelyekre Horatius is utal műveiben, mint támasz, amire a szőlőt felfuttatták, nem ugyanaz a fajta volt, amit napjainkban jegenyenyárfaként ismerünk.

A fajta utolsó változatát, amely Franciaországban most Peuplier d'Italie néven ismert, Olaszországban még Plinius idején, 80 évvel Horatius halála után, sem ismerték, annak ellenére, hogy itt a fajta számos változata megtalálható. A fajta többnyire az északi mérsékelt égövre korlátozódik – néhány még északabbra is –, itt viszont nagyon gyakori, különösen a folyópartok menti nedves talajban.

Magas-nyárfák



A vélemények eltérnek e kis nemzetség fajainak határát illetően. Megkülönböztetünk őshonos, hazai nyárokat, valamint az amerikai és az európai nyárok között létrejött keresztezett nyárfajtákat, a legelterjedtebbek: fehér nyár (Populus alba), szürke nyár (Populus canescens), rezgő nyár (Populus tremula), fekete nyár (Populus nigra) és a jegenyenyárfa (Populus fastigiata).

Talán a leglényegesebb különbség közöttük a termőnél észlelhető. Az első háromnak bolyhos hajtásai vannak, sűrű barkái, a murvaleveleket szőrök szegélyezik, a porzók száma pedig változó (4-12 minden hímivarú virágon). Az utolsó kettő friss hajtásai viszont csupaszok, simák, a női barka laza, a porzók száma 12-nél több.

 

A cikk folytatása>>

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

Szobafikuszom kisebb leveleket hajt. . .

Átültetés vagy tápoldatozás segíthet. . .

Részletek »

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.