Változatos díszcserjéket a kertünkbe!
A díszcserjék és bokrok metszésével az a célunk, hogy fenntartsuk természetes, szép külsejüket és virágzóképességüket. Okos metszéssel elősegítjük az új hajtások fejlődését, az idős részeket fokozatosan leváltjuk, ezáltal a cserje fiatal, mutatós és életerős marad évek múltával is.

Hogy ne minden díszcserjénk ugyanúgy nézzen ki!

 

A díszbokrok metszésével az a célunk, hogy fenntartsuk természetes, szép külsejüket és virágzóképességüket. Okos metszéssel elősegítjük az új hajtások fejlődését, az idős részeket fokozatosan leváltjuk, ezáltal a cserje fiatal, jő kondíciójú marad.

Az utóbbi időben a természetes alak és növekedés megtartása az egyik legfontosabb törekvés. Tehát ne avatkozzunk be túlságosan a növény életébe, csupán szabályozzuk kissé. Még az azonos fajtájú cserjéket se szabjuk egyformára. Ilyen célra ajánlatosabb nyírott sövényt nevelni.

 

A csipegetés, a vesszők végének levagdosása ártalmas. A legtöbb cserjének viszont jót tesz, ha elöregedett ágait tőből eltávolítjuk. Ezeket ággyűrűre, elágazásig vágjuk vissza. A vesszők visszametszésekor mindig rügy fölött, ferde metszlappal vágjunk, csak rövid csonkot hagyjunk. Az eszközök közül többnyire metszőollóra van szükségünk. A szúrós, tövises bokrok ritkítására az ágnyeső ollót is használhatjuk, ifjításkor, száraz részek eltávolításakor pedig fűrészeljünk.

A díszcserjéket is rendszerint nyugalmi időben, tél végén, tavasz elején metssük, a tavasszal virágzó bokrokat pedig elnyílás után.

 

cotinus-coggygria
Sárga cserszömörce (Cotinus coggygria) - ősszel csodásan megvörösödnek

 

Nem kívánnak metszést


Ne vágjuk vissza a földlabdával telepített díszbokrokat. A gyökérzetük majdnem sértetlen, és metszés nélkül is egészségesen fejlődnek. Különösen kíméljük az örökzöldeket. Rosszul tűri a metszést a japánjuhar (Acer palmatum), a sárga cserszömörce (Cotinus coggygria), a boroszlán (Daphne), az oltott orgona, valamint a vastag vesszejű, ritkán elágazó szömörce (Rhus). A gyenge növekedésű erikák (Erica) és a borostyánok (Hedera) szintén kíméletet érdemelnek. A kevéssé elágazó, nehezen megújuló liliomfát (Magnolia) csak kivételes esetben metsszük, pl. ha megsérült.

 

Indító metszés ültetéskor


A szabad gyökérrel, tehát földlabda nélkül vásárolt bokrokat a telepítés előtt vágjuk vissza. A faiskolai kitermeléskor ugyanis megsérült a gyökérzetük, leszakadt a nélkülözhetetlen hajszálgyökerek egy része. A csökkent gyökérzet nem tudná eltartani a teljes föld feletti részt, ezért a vesszők hamarosan elszáradnának, esetleg a növény is belepusztulhat.

A sérült gyökérzetet az egészséges, ép részig vágjuk vissza. A többi gyökér végéből csak néhány millimétert vágjunk le. A friss, ép szélű seb hamarabb gyógyul, környékén rövidesen megjelennek majd az új gyökerek.

Az oltott díszcserjéknek, például a rózsamandula (Amygdalus triloba) vagy a hibiszkuszoltványoknak a gyökerén vagy a gyökérnyakán, az oltáshely alatt kihajthatnak az alany járulékos vagy alvórügyei. Az ilyen rügyeket dörzsöljük le. a vadhajtások kezdeményeit tőből vágjuk le, még mielőtt elültetnénk az oltványt.

 

amygdalus-triloba-rozsamandula
Rózsamandula (Amygdalus triloba)

 

A legtöbb gondot rendszerint a föld feletti rész visszametszése okozza. Van, aki sajnálja, hiszen szemmel láthatóan kifejlődtek a vesszőkön a virágrügyek, s ha visszavágja őket megfosztja magát az ültetést követő virágzás élményétől. Mások gondolkodás nélkül, radikálisan visszavágják a bokrot, alig marad a gyökérnyak fölött valami, amiből ki tudna hajtani. Ilyenkor is az az aranyszabály, hogy metsszünk, de mértékkel!

Ha nagyon fiatal, alig elágazó cserjét például egyéves gyökeres dugványt telepítünk, a vesszejét vágjuk egészen rövidre, 5-15 cm-nél ne maradjon hosszabb.

A szabványos méretű faiskolai árunak három-öt elágazása van, vesszői 1-3 évesek. Előfordul, hogy ennél idősebb, akár többször átiskolázott nagyobb cserjét ültetünk. A sérült, törött részeket mindig távolítsuk el. A nagyon gyenge és az öreg vesszőket, ágakat tőből vágjuk ki. Ugyancsak metsszük le a rossz irányban álló, keresztbe növőket. A megmaradó, fiatal, hosszú vesszőknek kétharmad, háromnegyed részét vágjuk le. Ennek következtében a talaj közelében, alul hajtanak ki a rügyek, és a bokor tövétől ágas, dús elágazású lesz. Ha meghagynánk a vesszőket teljes hosszukban, a legfelső rügyeik hajtanának csupán ki, és egy-két év alatt seprű alakú lenne a bokor, felkopaszodna és elvénülne.

 

staphylea-holyagmogyoro
Hólyagmogyoró (Staphylea)

 

Arasznyinál rövidebbre vágjuk vissza néhány nyáron virágzó cserje valamennyi vesszejét a dúsabb elágazás folytán több lesz rajtuk a virág.

Ültetés előtt metsszük meg így pl. a nyáriorgonát (Buddleja davidii), az orbáncfüvet (Hypericum) és a hibiszkuszt.

A díszcserjéket is szemre metsszük. Kivételt képeznek a vastag belű, üreges hajtású növények, pl. a bodza (Sambucus) vagy a hólyagmogyoró (Staphylea), ezeken 1-2 cm-es csonkot hagyjunk a rügy fölött, különben beszáradnak. Az idős bokrok átültetésekor a gyökérzet vesztesége nagyobb, mint a szokásos faiskolai árué.

 

metszes-1
metszes-2
Az ültetéskor a szabad gyökerű cserjékről az öreg és a gyenge részeket vágjuk ki, a vesszőket a hosszuk felére vagy harmadára metsszük vissza A nyáron virágzó cserjék, pl. a japán gyöngyvessző (Spiraea japonica) vesszőit az ültetés során arasznyira vágjuk vissza , így a tőből fejlődő hajtástömeg dúsan virágzik

 

A kiásáskor ugyanis éppen a legfontosabb, a legkívül elhelyezkedő hajszálgyökerek maradnak a földben. Ilyenkor radikális visszavágás szükséges.

Szerző: Czáka Sarolta és Valló László

Megosztás

Édenkertész válaszol

Mi ez a szobanövény és hogyan szaportható?

A legtöbb dracéna faj légbujtással szaporítható.

Részletek »

Fotójáték

Legfrissebb fotó:

óriásvirág

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Egy csodás palackkert tulajdonosa lehetsz

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.