Keltsük életre a kertünket a fagyöngyök segítségével!

Érdekességek a fagyöngyről

Az Amyema pendulum Dél Ausztráliában gyakori fagyöngyfajta, amely főleg eukaliptusz és akácfákon nő. Főleg egy kis madár gondoskodik a szaporításukról, a kecskefejű virágjáró, és ebből táplálkozik egy csodás pillangó is, a Delias harpalyce és egy szép lepke, a Comocrus behri.

Ausztráliában sokfajta fagyöngy van, és mindegyikük parazitaként él a különböző fákon és cserjéken. Megközelítőleg 84 fajt ismerünk, ebből 70 a fakínfélék (Loranthaceae) 14 pedig a fagyöngyfélék (Viscaceae) családjába tartozik.

Az ország délkeleti részén a leggyakoribb faj az Amyema pendulum. Ez a növény többféle eukaliptusz- és akácfa parazitája. Ezt a fagyöngyöt megtalálták egy pár külföldről behozott fán is, például az egybibés galagonyafán (Crataegus monogyna) és egy pár gyümölcsfán.

A növénynek hosszú, keskeny levelei vannak, kissé hasonlítanak az eukaliptuszfa leveleire, az ágai és a levelei pedig lefelé lógnak. A virágai narancssárgás-piros színűek, amelyek sűrű fürtökben nőnek a fákon. Hosszú, vékony csőszerű alakjuk van, ami 5 részre oszlik. A virágok egész évben nyílnak, de leginkább késő tavasszal és kora nyáron láthatók. A virágokat bogyók követik, amelyek barna színűek, viszont ért formájukban piszkosfehérek.

Egy teljesen kifejlett növénynek gyakran fordított toboz alakja van, ami a gazdanövényről lóg lefelé, és gyakran feltűnőek, hisz nagyon eltérnek a gazdanövénytől.

Sok ember kártevőnek nézi a fagyöngyöt, és azt állítják, hogy megöli a fát, amelyiken nő. Ha megölné a fát, akkor önmagát is megölné, mivel egymaga nem tud életben maradni. Egyes fák éveken át megtartják a fagyöngyöket, és nem mutatnak semmilyen károsodásra utaló jelet. Az viszont megtörténhet, hogy egy fagyöngy elszaporodik a környező fákon is, ami oda vezethet, hogy a fán több fagyöngy levél lesz, mint saját levél.  Amikor egy fát ennyire eláraszt a fagyöngy, megeshet, hogy megsínyli, és végül elpusztul.

A fagyöngy vonzza a madarakat és több mézevő madár is látogatja a virágait nektárkeresés közben. A Phylloptera novaehollandiae nevű madarat gyakran láttam fagyöngy virágok közelében.

Van még egy kis madár, ami fontos szerepet játszik ennek- és sok más ausztráliai fagyöngynek az életében. A fecskefejű virágjáró (Dicaeum hirundinaceum) közeli kapcsolatban áll a fagyöngyökkel. A fecskefejű virágjáró főként a fagyöngy bogyóiból táplálkozik és nagy részben ez a madár szórja szét a magvait. A legtöbb madár ráül egy ágra vagy vesszőre, aminek a következtében a magvak a földre hullnak. A fecskefejű virágjáró általában egy ágra vagy vesszőre telepszik, a ragadós ürülékük az ágra pottyan és általában ott is marad. Így a mag lerakódik egy adag trágyával, ami jó esélyt ad a fagyöngynek a gazdanövényen való kifejlődésre. Ez megmagyarázza, hogy amikor egy fagyöngy megjelenik egy fán, miért keletkeznek további növények – hisz a fecskefejű virágjáró nem repül messze az étkezések között!

Mi egy tisztásra építettük a házunkat, ahol egy pár érett eukaliptusz fán kívül nem volt más fa és több évig nem is volt fagyöngy a kertben. Ültettünk egy akácfát (Acacia mearnsii) és egy fecskefejű virágjáró valószínűleg meglátogatott minket, mert hamarosan nőtt egy Amyema pendulum fagyöngyünk. Ezután több fagyöngy is megjelent az Acacia melanoxylon és az Acacia cardiophylla fákon.

Először az Acacia melanoxylon fán vettem észre egy fiatal fagyöngyöt, ami aztán virágzó növénnyé nőtte ki magát. Aztán felfedeztem egy kis fagyöngyöt egy Melaleuca pustulosa fán, ami egy jellegzetes tasmaniai fa. Van egy helyi parkunk, ahova jellegzetes helyi fákat ültettek, és be akartam vinni oda a fagyöngyöt. Találtam egy pár fagyöngyöt ért bogyókkal és láttam, hogy közülük egy pár már ki is csírázott. Megpróbáltam ezeket a parkban levő fákra telepíteni, de egyik sem fogant meg. Azóta megjelent egy fagyöngy a parkban, szóval biztosan meglátogatta egy fecskefejű virágjáró. A madarak sokkal jobbak a fagyöngy ültetésében, mint én!

A kertünkben levő fagyöngy nemcsak egy szép és érdekes növény, hanem nemzésre is alkalmas más állatok számára. A kertünkben az egyik fagyöngyön találtam egy rakás sárga petét. Néztem őket, amint kis hernyókká váltak, amelyek a fagyöngy leveleivel táplálkoztak, és amelyek aztán lilás-barna színű hernyókká fejlődtek.

Amikor megnőttek a hernyók szőttek egy közös hálót, amit a fagyöngyön hagytak, és amiből narancssárga bábok lettek. Amint a bábok nőttek fekete színt öltöttek magukra, és végül egy sor szép Delias harpalyce pillangó bukkant fel. A hím pillangóknak fehér felső szárnyuk van, amelynek a szélei fekete és fehér színűek, míg a nőstény szürke. Mind a két nemnek csillogó piros és sárga minták vannak az alsó szárnyukon.

Van egy nyári orgonánk a felhajtó mellett, ami nagyon sok pillangót vonz (beleértve a Delias harpalyce-t is). Egyik nap megláttam egy nagy lepkét lakmározni az orgonán, amit, mint később megtudtam, Comocrus behri-nek neveznek. Akárcsak a Delias harpalyce pillangók ezek a hernyók is a fagyöngyön táplálkoznak. Két évvel később örömmel láttam ezeket a lepkéket a fagyöngyön tenyészni. Örülünk, hogy a fecskefejű virágjáró behozta a kertünkbe a fagyöngyöt, ami aztán csodás madarakat, pillangókat és lepkéket vonzott a környezetünkbe.