Mítoszok a fagyöngyről - mi az igazság?
A fagyöngy kapcsán rengetek történet és mítosz kering a köztudatban. Cikkünkben a leggyakrabban feltett kérdésekre adunk választ!

A fagyöngy - gyakran ismételt kérdések

 

 

A fagyöngy csak tavasszal érik! Ez vajon igaz?


A fagyöngy általában októberben és novemberben érik be. Az érés folyamata alatt zöldről besárgul majd pedig átlátszóvá és gyöngyössé válik. Azok, amelyek árnyékos helyen nőttek, a tél folyamán kissé zöldes-sárgás színűek lehetnek, és csak a következő tavasszal fognak beérni. Azok pedig, amelyek nem fejlődtek ki megfelelően, és árnyékban voltak, nem fognak egyáltalán beérni, hanem le fognak hullani a növényről. Ha novemberben szedjük le a fagyöngyöt, a Karácsony előtti eladásra, sok még zöldes színben pompázhat, attól függően, hogy milyen jó volt a beérési szezon.

 

„Ha fehérek, érettek”


A zöld bogyók lehullanak, a sárgák pedig valószínűleg tavasszal fognak beérni, de lehet, hogy  sok kis méretű marad, miközben a nagy fehérek novemberre érnek be teljesen. Ezekben van a legjobb vetőmag. Nem jelent nagy bajt, ha a tárolás alatt a bogyók összeráncolódnak, csak ki ne száradjanak teljesen. Áprilisban a magokat szemezzük be egy másik fába, hogy egész évben teremhessen.

 

„Ejtsünk egy vágást a fa kérgén és nyomjuk bele a fagyöngy szemeket. Ez helyes tanács?”


Nem kell belevágnunk a kéregbe, habár ez segíthet a magvak megmaradásában. Ezt a módszert már sok helyen hallottam, és úgy gondolom, ez akár kontraproduktív is lehet (erről a módszerről ITT olvashat többet). Ugyanakkor nem túl jó dolog megsérteni például a legjobb almafánk kérgét, amitől érzékenyebb lesz a betegségekre és kártevőkre. A fagyöngy már sok millió éve a madarak által széthordott és a fákon tárolt magvakból nő ki. Ha több száz magvat akarunk termeszteni, teremtsük meg a legjobb körülményeket ahhoz, hogy túléljék az időjárás viszontagságait, és így több mint 80%-os sikert érhetünk el.

 

„Megpróbáltam a fagyöngy magvakat belenyomni egy fa kérgének hasadékába, de nem lett semmi eredménye! Ez számára a legjobb hely?”

fagyongy-kerdesek-mítoszok
Fagyöngy


Hát nem éppen. Nem kell a magvakat a kéreg hasadékba belenyomni. A legtöbb fán a kéreghasadás azt jelzi, hogy már túl öreg és vastag, túl sötét és már jó pár kártevőnek ad otthont. A fagyöngy a napfényt szereti, másképpen a bogyók nem érnek be.

 

„Le kell takarnom a fagyöngymagvakat?”


Nem, nem szabad kiszorítani a fényt, mert akkor, mint minden más zöld növénynél, a sarjadzó mag lassan megsárgul és elhal. Ha túl sok madár látogat a kertünkbe, az első két évben dróthálóval védjük meg a magvakat.

 

„Hány évig tart mire megnő a fagyöngy?”


Az első két évben nagyon lassan nő. A fagyöngy palánta azt várja, hogy a fa elkezdjen nőni a gyökere körül. Ezután már a növekedés olyan ütemű lesz, mint az évelő növényeknél. A megművelt almafára az ötödik év után tehetünk bogyós növényt, habár néhány fán a növekedés még hosszabb ideig eltarthat. Tegyünk egy próbát, és a természet gondoskodik a többiről: egy vagy két éven belül kellemes meglepetés ér majd, amikor előbukkannak az első levelek! A fagyöngy növény, ha jól megtelepedett, sok évig elél, és ha szeretnénk, más ágakra is szétterjeszthetjük.

 

„A fagyöngy belenöveszti gyökereit a fába”


A fagyöngy nem olyan gyökerekkel nő, mint más hagyományos kerti növény, mivel ezt a részt a fa vállalja fel. Ehelyett inkább egy szerkezetet formál a fa ágán belül, a szívógyökérben, ami olyan, mint az emlősöknél a méhlepény, a gazda tápanyagokat ad át az 'élősködőknek'.

 

fagyöngy-kerdesek
Fagyöngy



"A fagyöngy nem nő északon..."


A fagyöngy egy nagyon szívós növény, és bárhol megnő, ahol a gazdafa megél. Sok olyan esetről hallottunk már, hogy Skóciában vagy éppen még északabbra Stockholmban, Svédországban, majdnem 60 fokkal északabbra is megteremtek ezek a növények. A vadonban igencsak korlátozottak a termesztési esélyek, a léprigónak köszönhetően, mivel az nagyon szereti a fagyöngyöt, nem úgy mint a barátposzáta vagy örvös galamb. A megfelelő gazdafa és kedvezően nedves éghajlat hiányában nehezen maradnak meg.

 

„A madarak megkárosíthatják a fagyöngy palántákat?”


Ez lehetséges, néha eltűnnek a magok, és csak az üres láda marad, arra utalva, hogy letörték őket. A kék cinke és más madarak a leleményességüknek köszönhetően élik túl a telet, és biztosan kíváncsian csipegetnek belőle. Ezért egy dróthálót kellene kihúzni a magok fölé, hogy távol tartsuk a madarakat. Ne tegyük a madáretetőt ugyanarra a fára!

 

„A karácsonyi fagyöngyömet Franciaországból hozták, vajon itt meg fog nőni?”


Mindig az a legjobb ötlet, ha a hozzánk legközelebbi helyen vásároljuk meg a magokat. A külföldről hozott bogyók, nem biztos hogy kibírják a mi éghajlatunkat, de ha nincs nagy hőmérsékleti különbség, lehet, hogy mégis megmaradnak. Biztosan találunk itthoni termesztésű magvakat is!

 

„Nincsenek bogyók a fagyöngyömön. Mit tegyek, hogy kinőjenek?”


A fagyöngy általában az ötödik évben kezd el virágozni. Van külön női- és hímivarú növény, tehát jó ha van mind a kettőből, hogy bogyókat tudjanak hozni. Ha csak egy női növényünk van, amit a késő téli jelentéktelen virágairól ismerünk fel, szerezzünk be egy hím növényt is, és porozzuk be őket saját kezűleg (általában február végén vagy márciusban). Tegyünk még több magot a növény szárára (egy eléggé világos helyre), amelyek nemsokára megkapaszkodnak, és még több női és hím növényt hoznak.

 

fagyongy-mistletoe
A misztikus fagyöngy

 

„Számos fagyöngy magom, amelyek idén sarjadzottak, a nyár folyamán hirtelen eltűntek. Mit csináltam rosszul?”


Valószínűleg a madarak leszedték a palántákat, vagy a levéltetű egy este alatt leette a gyenge zöld szárakat. A válasz, hogy minél több magot helyezzünk minél több helyre, mint például a hasadékba ahol az ágak szétválnak. Ezeket a magvakat pedig védjük meg, és tegyünk egy darab dróthálót az ág köré. Tegyünk ragasztószalagot a fára a magvak alá és a törzs köré, hogy távol tartsuk a kártevőket. Ezek tényleg nagyon olcsók és bármelyik kertészboltban megvehetjük őket. A ragasztók megakadályozzák, hogy a levéltetű a palántákhoz érjen, és a hangyák sem fognak az almafára telepedni.

 

„Mérgező a fagyöngy?”


Nem vagyok a mérgezések szakártője, de a józan ész azt mondatja velem, hogy igen, ezért tartsuk távol a kisgyermekektől és háziállatoktól, és akkor nem nekünk kell megtapasztalnunk, hogy mérgező-e vagy sem. Tudjuk, hogy olyan vegyi anyagokat tartalmaz, amelyek mérgezőek, és persze azt is, hogy gyógymód lehet a rákos megbetegedésekre (mint manapság lassan minden növény).  Általában a kutyák szokták lenyelni a karácsonyi fagyöngyöt, és ez láthatóan igen kevés haláleset oka szokott lenni. Azért jegyezzük meg, hogy a mályvarózsa sokkal mérgezőbb mint a fagyöngy, ezért tehát attól tartsuk távol a kutyánkat.

Megosztás

Hozzászólások

Édenkertész válaszol

Hogyan és mikor szaporitható a kecskerágó?

A kecskerágó szaporítási ideje nyár közepe.

Részletek »

Fotójáték

Legfrissebb fotó:

Gloxínia

Kvízjáték

Aktuális játékunk:

Jelenleg nincs még új játékunk!

Eseménynaptár

Szaknévsori ajánló profi kiváló ügyfeleink közül Regisztráljon Ön is

1172 Budapest, Szikra u. 1.
6300 Kalocsa, Malom u. 27.
1021 Budapest, Budakeszi út 95.
7763 Egerág, Kertész dűlő 595.