Nyár végétől burjánzik a rozsdagomba a gyepekben

5

A fűben a rozsda sokszor orvul támad – a rossz hír az, hogy a legszebben gondozott gyepállományban is képes kellemetlen meglepetést okozni.

A gyep rozsdás betegségét előidéző kórokozók rendszertanilag a gombák törzsébe, azon belül a bazídiumos gombák osztályába tartoznak, valódi élősködők. Meleg, párás környezetben spórákkal fertőznek és folyamatosan, 1-2 hetes ciklusokban termelik a nyári spórákat, amelyek továbbviszik a fertőzést. Az áttelelést úgy nevezett téli, „kitartó” spórákkal oldják meg, amelyek elsősorban színükben különböznek a nyáriaktól: azok vöröses színével ellentétben ezek sötétbarnák-feketék.

Amikor azt látod, hogy valami nincs rendben a gyep színével és a fű levelét komolyan szemrevételezed, legtöbbször már a gombatelepekkel találkozol, apró narancssárgás dudorokkal. Ez gyakran a Puccinia nemzetségnyári spóráinak fertőzése, mint a gyep sárgulását okozó forrás. A spórákat többnyire a szél fújja be a gondozott kertbe, vagy a környező növényeken a már említett áttelelő alakban várnak a kedvező időszakra.

rozsda_gomba_fuben_sarga_foltok

A fertőzés a városok pereméről befelé terjed az utcai gyepes terülteken át a belső kertekbe. Ezt a terjedést sajnos mi magunk is segítjük a külső területek gondozásával, ugyanis a lábbelivel, fűnyíróval könnyedén behordjuk a belső zöldterületekre. Jelenléte sokszor csak akkor lesz egyértelmű a hobbikertészek számára, amikor kertészkedés közben a cipőjük besárgul/vörösödik a nyári spórák hatalmas tömegétől. Ha ezt tapasztalod, akkor jobb, ha tudod: nagy a baj…

Mit tehetsz azért, hogy a te kertedben ne verjen tanyát a rozsdagomba?

Talán ez a történet segít abban, hogy ne a vegyszeres permetezés jusson elsőként az eszedbe. Jó pár évvel ezelőtt, amikor még én is a csapattal kimentem dolgozni novemberben egy kavicsos előkert megalkotására, a tavasszal vetett gyepállomány volt az első, amit szemrevételeztem. Ledöbbenve tapasztaltam, hogy a tápanyagszórás technikájának módszere inkább egy művészi alkotásra sikeredett, mert a gyep szinte mértani pontossággal megtervezett zebracsíkozásra hasonlított, mintsem smaragdzöld egyöntetűségre. Hogy ez az alkotást milyen technikai megoldással sikerült elérni, arról most nem írnék, inkább egy nagyon különös jelenségre hívom fel a figyelmedet, amit én ott a kertben tapasztaltam.

A zöld részeken, ahol dupla tápanyagozás történt, semmiféle betegségnek nyomát nem lehetett találni, míg a tápanyagszegény területeken mindenféle gombabetegség sanyargatta a füvet, köztük rozsda is. Kérdésként merül fel, hogy ez miként lehetséges, amikor szinte 30-40 cm választotta el a zöld részt a sárgától.
Például nálunk Mórahalmon, az utcán az aszfalt mellett szinte minden évben kb. egy 2 m2 területen megjelenik a rozsda. Eleinte észrevétlenül ücsörög ezen a belokalizálható területen, és ahogy közeledünk a tél felé, egyre nagyobbodik a terület, míg színében is kinem sárgul a többihez viszonyítva itt a gyep. Legtöbbször itt szoktam megmutatni azoknak, akik jönnek személyesen vásárolni, hogy miként kell ráismerni erre a problémára.

De miért lehetséges, hogy csak erre a pontra lokalizálódik a rozsda megjelenése?

A magyarázat a talaj minőségében van. Ki tudja mennyire szennyezett a talaj az aszfalt mellett, mert ezt a részt soha nem műveltük meg, csak gondozzuk ősgyep mivoltában. A rendszeres tápanyagozás ellenére is, mintha nem élne a talaj (mikrobiom hiány).

rozsdas_fu_gyepbetegsg

Megoldás a rozsda ellen - személyes tapasztalatom szerint

Ha a tápanyag-ellátottság és/vagy a talajállapot mégis kedvez a rozsdáknak, az elfertőzött gyepállományt vegyszeres kezeléssel muszáj lekezelni egymás után legalább kétszer, a hőmérséklettől függően 4-7 napos időközönként (melegebb időjárás esetén a rövidebb periódust tartsuk). A triazol típusú (a gombafonalak szintézisét gátló) gombaölő szereknek az EU által utóbbi években történő korlátozása némileg nehezíti a szerválasztást. Dobai Tibor növényvédelmi szakmérnök az új generációs szerekre (izopirazam, SDHI hatóanyagcsoport) hívta fel a figyelmet, de ezek többnyire II. kategóriás növényvédő szerek és nem tudja bárki megvásárolni.

Én eddig is a Topas 100 EC-t javasoltam permetezésre (bárki megvásárolhatja), mert felszívódó hatású és a permetezés szabályait betartva kielégítőnek tartottam, de keverhető is más hatóanyaggal. Engedélye közterületek díszfáira, díszcserjékre és dísznövényekre szól, és nem esik EU-korlátozás alá. Mint minden növényvédőszernél, a Topas-nál is vigyázzunk arra, hogy 25-28 °C fölötti hőmérsékleten és erős napsütésben ne permetezzünk. A magas hőmérsékleten és az erős fényben végzett kezeléseknél hatványozottan megnő a perzselési veszély - ha nem vigyázunk, több kárt okozunk, mint hasznot.

Amennyiben a vegyszeres növényvédelemmel megfékeztük a rozsdát, onnantól fogva a gyep emelt kondícióban tartásával (szerves anyagos tápanyagozás) tudjuk megakadályozni, hogy visszajáró ellenség legyen a gombabetegség, köztük a rozsda is.

A fű kondícójának megemelésére javaslom a kora ősszel Esstence Origo Sprint növénykondicionáló használatát és a Prohumint. A gilisztahumusz tartalmú kondícionáló nem vegyszer, nem akadályozza a kert használatát gyermekeink házi kedvencek számára még közvetlenül a kezelés után sem. Segít helyreállítani a vegyszer okozta sokkot, és segíti a gyep regenerációját, ami ilyenkor ősszel is kiemelten fontos.

Rozsdagombamentes, szép zöld gyepet kíván:

Molnár Gábor Éva
füvesasszony
https://kertfuvesites.hu
környezetbarát kertápolás webáruháza

értékelés