Az egyöntetű szép zöld gyep igazi elégedettségre ad okot a gyep ápolójának. Nem kis büszkeséggel tölti el az embert, amikor elismerő pillantások simogatják vagy éppen a sárga irigység pukkasztja a házunk tájára érkezőket. A sárga vagy barna foltok megjelenése a fűben nagy riadalmat kelt.
Vajon mi történik a büszkeségünkkel, a gyeppel, amikor váratlanul sárga foltokkal lep meg bennünket?
Ennek kiderítése nagyon egyszerű feladat, de legtöbben mégsem fektetnek elég hangsúlyt rá, csak akkor, amikor már nagy a riadalmat adó ok. Pedig a baj terjedését leggyorsabban csirájában lehet elfojtani.
Mitől sárgul, barnul a fű?
Amikor foglakozni kezdünk a sárga folt problémájával, mindig vizsgáljuk meg a gyepet (mintha én tenném). Simogassuk meg, húzkodjuk meg, tapogassuk meg a talajt, ahol a sárgulás jelentkezik. Tépkedjünk meg a leveleket és nézzük meg közelről vajon fűlevélke egyöntetűen sárga, vagy látunk rajta foltokat, pettyeket. Az öntözés vizsgálatát sem szabad kihagyni, még az öntözésben is történhet valami huncutság (eltömődik).
Ha sorba nézzük a felsoroltakat, akkor kezdjük az első okot adó sárgulással:
1. Előfordul, hogy túlszalad növekedésében a gyep és fűnyíráskor próbáljuk visszatuszkolni évszaknak megfelelő alacsonyságára és túl sokat vágunk le belőle. Bizony ez az egyszerű művelet is sárga foltokat eredményezhet, amikor a túlnőtt fűszál alul már besárgul. Vágjuk rendszeresen a gyepet és ne használjunk túlzott magas nitrogénes tápanyagokat. Elvégre nem füvet termelünk mennyiségre a kertben, hanem csak a frissen nyírt gyep látványa a célunk.
2. Amikor vizsgáljuk a gyepet, előfordul, hogy a fűnyíró a ludas abban, hogy sárgulást vélünk felfedezni a gyepen. Az életlen vágókés csúnya rojtokat képes húzni a fűszálakra, és amikor a sebzett fűszálak beszáradnak, olyan csúnya látványt okoznak mintha valaki leforrázta volna az állományt. Élesítsük meg rendszeresen a fűnyíró kést, hogy mindig egyenes vágással sikerüljön a fűszálakat levágni!
3. Amikor a két felsorolt ok ki van zárva a sárgulás okozójaként, vizsgáljuk meg az öntözést is, hogy jól működik e. Automata öntözés estében futassunk egy tesztöntözést, hogy az esteleges rejtett hibák előbukkanhassanak. Egy fúvóka csere sokszor megoldást jelent. Másik rossz és elterjedt gyakorlat az esti öntözés: Miért nem érdemes este öntözni a kertben?
4. Amikor az ember okozta problémák kizártak, akkor jöhet szóba az ellenség keresése. Egyik legjobban elterjedt probléma a pajor okozta nyári sárgulás.
Legtöbbször homokos talajok jellegzetessége ez a támadás. Cserebogarak lárvái három évig tevékenykednek, a talajban mielőtt bebázódnak és ellehet róluk majd mondani, hogy ’’miből is lesz a cserebogár.’’ De addig sajnos szép kövérre zabálják magukat a gyep gyökérzetén. Mi pedig csak azt vesszük észre, hogy egyik napról a másikra sárga foltjaink keletkeznek a hibátlan gyepen. A diagnózist úgy tudjuk gyorsan felállítani, hogy odamegyünk a folthoz és jól megrángatjuk a gyepet hajánál fogva, és ha enged (fel tudjuk szakítani,) akkor már kereshetjük is a pajorokat a talajban. Legjobb védekezés az elhárítás, amikor tudatosan nem várjuk meg ezt a csapdát, hanem évente legalább egyszer megelőző mikrobiológiai védekezést végzünk permetezéssel a gyepes területeken.
5. A másik állat, ami nagy ellenségként jelenik meg a kertekben az a lótetű, ami még szörnyűbb munkát képes végezni a füvesítésekben, mint a pajor. Mivel igen mozgékony állat a sárga foltok növekedését mesterfokon végzi és rövid időn belül új füvesítés lehetőségével örvendezteti meg a kerttulajdonosokat, ha azok nem kezdik azonnal a védekezést a kertjükben. Egy darab kifejlett lóbogár (imágó) képes egy év alatt 500 petét is lerakni, amikből már ivarérett egyedek fejlődnek következő év nyarára. Én már gyűjtöttem össze egy 10 literes vödröt 4 literes állapotáig. Egy igazi horror filmmel felért, amit azok tudtak művelni egy gyeppel. Amikor gyanúja is felmerül annak, hogy lóbogár van, a kertben azonnal meg kell, kezdeni a mikrobiológiai permetezést mielőtt elszabadulna a gyep gyökerének kipusztítása.
6. Utoljára hagytam a gombabetegségeket, ami megérdemelne egy külön fejezetet, most csak érintőlegesen beszélek róla. A betegségek okozta problémák felismerése sajnos nem könnyű feladat. De, mindegyik betegség esetében egy közös dolgot tudunk megállapítani (kivétel a behurcolt betegség esete), hogy a baj mindig a helytelen gyepfenntartásból fakad, a helytelen tápanyagozásból és az adott talajproblémákból.
A lehetséges talajproblémák: levegőtlenség, tömörödöttség, egyoldalú a tápanyagozás, csak műtrágyázás folyt rajta, agyon van öntözve, rosszul van feltöltve a terület. Orvoslása legalább egy évet vesz igénybe. Kitartás kell hozzá és új gyepfenntartási technológia. Ami nem áll semmi másból, mint fűvágásból, tápanyagozásból és öntözésből. Csak nem mindegy, hogy mikor és mivel történik…
Csatlakozz közösségünkhöz! A REGISZTRÁCIÓ egyszerű. Csak válassz egy felhasználónevet, add meg e-mail címed, jelszavad és várd meg a megerősítő e-mailt. Az abban található linkre kattintva véglegesítheted feliratkozásodat.
