46. Milyen szobanövényeket tehetünk ki nyárra a szabadba?
Vannak növények - sőt szinte minden növény ilyen - amelyek imádják a napot és a meleget. Van azonban néhány fontos szabály, amelyeket be kell tartani, mielőtt kirakjuk őket a szabadba.
Vannak növények - sőt szinte minden növény ilyen - amelyek imádják a napot és a meleget. Van azonban néhány fontos szabály, amelyeket be kell tartani, mielőtt kirakjuk őket a szabadba.
A virágok cserépbe ültetése nagyon előnyös a mozgathatóság szempontjából, mivel így szükség esetén könnyen átszervezhetjük a virágoskertünket. A virághagymák és az egynyári növények alkalmazkodnak a különböző talajtípusokhoz, ezért nyáron cserepekben is jól fejlődnek. Sokféle cserepet használhatunk nyári ültetésre, de fontos hogy megfelelően tartsa a gyökérzetet és elvezesse a vizet.
Az Opuntia kaktusz Amerika szinte összes területén honos: a sivatagtól a nedves, gazdag talajig egyaránt. Egyik ismertetőjele a nyúlfülekhez hasonlító “párnácska”. Több típus ehető gyümölcsöt terem, amelyekkel néhol kereskednek is. A legtöbb Opuntia kaktusz könnyen nevelhető, és hatalmas, piros, sárga vagy narancssárga virágaik miatt tökéletesen beválnak dísznövényként is.
Az Echinocereus kaktuszok az Amerika nyugati részéről és Mexikóból származnak. Nem túl magasak, törzsük henger alakú, virágaik nagyok, látványosak, színük bíbor-rózsaszín. Mikor virágba borulnak, csodálatos látványt nyújtanak.
A Szanszeviéria (Sansevieria) nemzetségbe mintegy 50 faj tartozik, és mind a legellenállóképesebb növények közé tartoznak. Kiváló szobanövények. Legközkedveltebb a Sansevieria trifasciata (magyar nevén szobai szanszeviéria), amelynek néhány fajtája is elterjed: a ´Laurentii´ levelei sárga szegélyűek, a ´Hahnii´ kis termetű, a ´Golden Hahnii´ szalma és kankalinsárga csíkozású, a ´Silver Hahnii´ levelei pedig ezüstös szürke rajzolatúak.
Kedves Jenny! A karácsonyi kaktusz "önműködő", tehát nem kell sok figyelem a virágzáshoz. Eléggé fényigényes növény, tehát a virágzás elején sok napsütésre van szüksége. Ezt az ablaknál el tudja érni. Különösebb hőigénye nincs, 20-25 °C megfelelő, öntözni nyáron hetente 1-2 alkalommal, télen heti-kétheti 1 alkalom a megfelelő számára. Szeptembertől novemberig teleltetni kell őket, ezt egy aránylag sötét és hűvös helyen meg tudja valósítani. Napi 10-12 órát legyen teljesen sötétben, mert ez kell a bimbók kialakulásához. Ebben az időszakban mérsékelten öntözze, a hőmérséklet ilyenkor 10-16 °C legyen. Amikor elkezd virágozni, akkor a földje mindig legyen kicsit nyírkos, ilyenkor soha nem szabad kiszáradnia. A vitorlavirág (Spathiphyllum sp.) nagyon jól tartható növény. Szereti a párás környezetet, tavasztól őszig világos helyen legyen, amikor a föld kiszárad, akkor kell öntözni, mert szereti a vizet, ősztől-tavaszig mérsékeljük az öntözést, 7-10 naponkénti intervallumra, illetve a hőmérséklet a legjobb, ha 15-18 °C között van. Tavasszal emeljük a hőmérsékletet és az öntözés intenzitását. Az így teleltetett vitorlavirág tavasszal biztosan virágozni fog. Kapcsolódó cikkek: Karácsonyi kaktusz: hogyan bírjam virágzásra? Karácsonyi kaktusz - Mit tegyünk, hogy Karácsonykor nyíljon? Spatifillum (Spathiphyllum hibridek)
Kedves Anikó! Elég ritkán lehet ezzel a növénnyel találkozni, ezért gyakran a virágüzlet tulajdonosok sem tudnak hasznos információkat adni erről a növényről. Pontosan nem tudom milyen információkat talált a növényről, de néhány hasznos tanáccsal igyekszem orvosolni a problémát. Ezt a fajt pozsgás növényként kell kezelni. A levél sárgulásának több oka is lehet. Az egyik, hogy az utazások alatt a nagy hőmérséklet különbségek miatt megfázott. (Ha így van, és csak a leveleit érte a károsodás, hamarosan rendbe fog jönni). A másik lehetséges probléma a tápoldatozás. Kaktuszoknak, pozsgásoknak való tápoldattal kell öntözni a növekedési időszakban. Annyira pici ez a kép amit küldött, nem sok minden látható rajta! Öntözni ritkán kell, ha földje már száraz, az alátétedényben nem szabad vizet hagyni (ha átfolyik az ültetőközegén a tálba, maximum 15 percet álljon alatta, hogy a szükséges mennyiséget vissza tudja szívni a föld). Fontos a jó megvilágítás, de a közvetlen napfény ártalmas - különösen nyáron a perzselő fény - a növény számára. A legjobb, ha világos helyre teszi, kiszárítja a földjét. A huzatra is oda kell figyelni. Ha ablak közelében van, akkor nem szabad rányitni. Még egy lehetséges hiba, ha a növény hűvösebb környezetben téli pihenőjét töltötte, közben elszállították, nem tudott normálisan felkészülni, a tápoldatozás is növekedésre készteti.... ezek együttesen, akár még külön-külön is okozhatnak levélhullást. Tehát az öntözésre nagyon oda kell figyelni, ill. tápoldatozni sem szabad egész évben. Mindig tekintettel kell lenni a növény fejlődési ciklusaira. Kártevői, elsősorban az atkák, nagyon érzékeny minden kártevőre. Öntözéshez nagyon jó a lágy víz, ha szobahőmérsékletű. Télen, főleg meleg, nagyon száraz levegőn ajánlatos időnként (nem naponta!) megspriccelni. Erre nyáron a nagy melegben is néha sor kerülhet. Jót fog neki tenni, de estére száradjon meg a növény. Semmi képpen nem szabad úgy kezelni, mint a párás helyről való növényeket! Üdvözlettel Vasvári János Zsolt
Kedves Érdeklődő! Összetett dologról lehet szó. A nedves talaj és az éjszakai erős lehűlés lehet a gond. Az is lehetséges, hogy már benti tartáskor kezdődtek a problémák, és most jött ki a növényen. A képből ítélve rothadási foltoknak tűnnek. Esetleg a hirtelen erős napsugárzás következménye. Első esetben teljesen ki kell szárítani a kaktuszokat, addig vegye ki a cserépből (így hamarabb kiszáradnak), vágja le a beteg részeket. A medvetalp kaktuszokat a kaktuszokhoz képest is kevesebbet kell locsolni, különösen hidegebb időben, nyáron természetesen kaphatnak több nedvességet is. Az alátétedényben a kaktuszok alatt soha ne álljon víz! Elkülönítheti a beteg növényeket, de kinti körülmények között, levegős, napos helyen ellenállók a kaktuszok. Második esetben (égési foltok) elkerülhetőek az ilyen balesetek, ha fokozatosan vannak a naphoz szoktatva a növények. Üdvözlettel Vasvári János Zsolt
Nem tudom kitől kapta a "megfelelő" közeg tippet, de én úgy látom, hogy a növény valamilyen homokos kaktuszföldszerűségben van. Sajnos nem ez a megfelelő közeg a növénynek, de mivel már elsárgult, így csak egy gyors mentési kísérletként: azonnal kiszedni a talajból, lemosni a gyökeréről mindent, megszárítani a növényt, majd gombaölőszerrel lepermetezni! Ezután párás helyen, de szárazon tartani legalább 2-3 napig, és csak utána ültetni egy sokkal szellősebb, darabosabb ültetőközegbe, amely ne tartalmazzon virágföldet.
Kedves Érdeklődő! Valószínű, hogy megfázott a szállítás alatt vagy a hirtelen környezetváltozás miatt. A növény Hawaii egyes szigetein fordul elő a szabad természetben, ahol védett növénynek számít (csak néhány egyed él a szabad természetben napjainkban belőle). Közelebb áll helyes gondozása a pozsgás növényekhez, mint az átlagos szobanövényekhez. Ezért a pozsgásoknak megfelelően kell gondozni. Kaktuszoknak alkalmas tápoldattal kell kezelni a növekedési időszakban, tavasztól késő őszig havonta egyszer az előírt mennyiségben. Földje két öntözés között száradjon ki, de ne teljesen. A gyakori locsolásra érzékeny, ezért az alátétedényben soha ne álljon a víz, maximum 30-50 perc múlva ki kell önteni a felesleget. Pozsgásoknak, kaktuszoknak készített előregyártott viráfgöld megfelel a növény számára vagy általános virágföld és homok 3:1 arányú keveréke. Nagyon fényigényes növény, de a közvetlen perzselő napot nem bírja, különösen nyáron. Télen érheti egy kis közvetlen napfény is. Az ablaküvegen keresztül a nap sugarai még erősebbek! Nyáron kitehető a szabadba is szélvédett árnyékos helyre. Időnként meg lehet permetezni kézi spriccelővel mivel Hawaii szigetein magasabb a páratartalom mint hazánkban, de nem szabad túlzásba vinni. Inkább a nyári forró napokon ajánlott, ill. télen központi fűtéses száraz lakásokban. Célszerű télen néhány hétig pihentetni alacsonyabb hőmérsékleten, így számíthatunk kisméretű virágaira. Ha a növény optimális feltételek mellett van tartva, akkor is ledobja alsó leveleit, mindig újak fejlődnek a felső részen, hasonlóan mint a madagaszkár pálma (Pachypodium nemzetség). Ez természetes jelenség, de a hidegre, a túl száraz levegőre, a túl magas páratatalomra, ill. a sok nedvességre is így reagál. Üdvözlettel Vasvári János Zsolt