526. Ezeket a fákat, bokrokat tilos januárban és februárban metszeni
Bizonyos gyümölcsfák metszése például kifejezetten tilos februárban, mivel a hideg és a metszési sebek növelhetik a betegségek kockázatát.
Bizonyos gyümölcsfák metszése például kifejezetten tilos februárban, mivel a hideg és a metszési sebek növelhetik a betegségek kockázatát.
A monília a gyümölcsfák egyik legveszélyesebb gombás betegsége, jelentős károkat okozhat a termésben. A kórokozó főként csonthéjas gyümölcsöket, például cseresznyét, meggyet, barackot és szilvát támadja meg, de az almatermésűekre is veszélyt jelenthet. A fertőzés leggyakrabban virágzáskor terjed.
A datolyaszilva különleges, édeskés gyümölcs, amely a késő őszi és téli hónapok igazi kincse. Ám sokan tapasztalják, hogy ha nem megfelelően tárolják, hamar túlpuhul, megbarnul vagy elveszíti jellegzetes állagát.
A hó súlya alatt sok örökzöld bokor és fa ágai lerepednek, letörnek, ezért a rájuk nehezedő szilárd halmazállapotú csapadéktól meg kell szabadítani őket. Ez történhet rázogatással vagy seprővel ütögetéssel. Ha az örökzöldek alatt a hó felhalmozódik és az enyhébb idők beálltával a talajba szívódik, az segíti a növények tavaszi vízellátását. Veszélyes az ónos esők nyomán kialakult jégpáncél, amely megakadályozza az örökzöldek lélegzését; ezt gondosan és minél előbb le kell veregetni a fenyők, a tiszafák, a tuják felületéről.
A leírás alapján a szilvafán a bábaszilva, más néven a táskásodás jelent meg: a gyümölcsök az egészséges gyümölcsnél nagyobbak, deformáltak, ráncos felületűek, zöldek, később megbarnulnak. Az ilyen szilváknak nincs kőmagja! Lehullanak vagy a fán száradnak meg és terjesztik a betegségeket, főleg a házikertekben. A beteg gyümölcsöket meg kell semmisíteni és a fákat lombhullás után meg kell permetezni réztartalmú gombaölő szerrel, amelyek közül a legismertebb a bordói lé.
A szilva alkalmas sudaras, szórt ágú, sövény és váza korona nevelésére is. Szerintem házikerti, kézi szedésű fák nevelésére elsősorban a váza korona a jó.
A legrosszabb módszer a fa melletti 1-2 négyzetméterre tenni a trágyát, kivéve a frissen telepítetteket. A gyökérzet felszívó része zömében a korona kerületének megfelelő kör vonalában van. Tehát vagy ilymódon körbeásva juttassa ki a trágyát (amely ilyen állapotban egyáltalában nem égető hatású) vagy a sorok mentén párhuzamosan árokba, kb. 40 cm mélységre, mint ahogyan tervezte is.
Szerintem önmeddő fajtákat vásárolt kajsziból és szilvából is. Amellett nincs szerencséje, mert a szomszédos fák nem porzói az Ön által telepített fajtáknak. Ha megírja, milyen fajtákat ültetett, adok javaslatot a porzókra.