561. Mit gyógyít a varjúháj?
A magyar neve: rózsás, vagy illatos varjúháj, mert gyökere rózsaillatú. Egy szibériai mondás szerint 100 évig él az, aki a Rhodiola teáját issza...
A magyar neve: rózsás, vagy illatos varjúháj, mert gyökere rózsaillatú. Egy szibériai mondás szerint 100 évig él az, aki a Rhodiola teáját issza...
Azt gondoljuk: nem hiányzik, hogy bámulják, milyen béna vagyok...aztán azt, hogy nincs a közelemben kulturált edzőterem. Kifogás mindig van, edzés annál kevesebb. Nincs több szöveg, csak az, amit itt olvasol arról, mit kell tenned! Még egy hírességet is bevetettünk kedvcsinálónak!
Mostanában egyre többet hallani a médiában a félresikerült léböjt kúrákról, ahol a fogyni vágyó delikvens rosszul lett, esetleg kórházba is került. Összegyűjtöttük néhány tanácsot a sikeres és egészséges léböjthöz.
Sok esetben a mértéktelen és széles hatásspektrumú vegyszeres permetezéssel okozzuk a legnagyobb problémát a gyümölcsösünkben-szőlőnkben. Előnyösebb a kíméletes készítmények használata. Megmutatjuk, mit hogyan érdemes használni!
Ki gondolná, hogy a nálunk alig ismert cikória Belgiumban a "zöldségek királynője". A kék virágú mezei katáng (Cychorium intybus) közismert gyomnövény. Ennek vastag gyökerű alfaja a cikória. Termesztése Belgiumban több mint 200 éve kezdődött. Egy 1750-ben kiadott folyóiratban már szerepelt egy Kapucinus szakállának nevezett fajta, amely csomóba kötve, vékony, erősen szeldelt, halványított leveleivel szakállra emlékeztetett.
Kedves Érdeklődő! Sajnos a képen nem látszik, hogy ez kártétel vagy kórkép (élessebb, közelibb kép kellene). Konkrétan, hogy pajzstetű vagy csak levélsárgulás. Növény fényigénye: fényigényesNövény vízigénye: vízigényesNövény hőigénye: melegigényes / fagyérzékenyNövény tápanyagigénye: Meghálálja a rendszeres tápanyagutánpótlástNövény talajigénye: lazaNövény leggyakoribb betegsége, kártevője, pusztulásának főbb okai: pajzstetvekMás betegség: levélsárgulás - túl kemény víz vagy túl sok tápanyag esetén Ha pajzstetű, akkor le tudja törölni őket és utáni kezelni a növényt. Ha sárgulás, akkor csak optimálisan kell tartni és elmúlik.
A banán rendkívül tápanyag- víz, és páraigényes növény. Rendszeres locsolást, párologtatást és átültetést kíván ahhoz, hogy mgefelelően növekedhessen. NEm érdemes egyből nagy cserépbe tenni, mert nyáron úgyíis kiviszi. A nővéssel arányosan növelje a cserepet is. A banánfajok számára az enyhén savanyú (5,5-6,5 pH) kémhatású, laza szerkezetű, jó vízelvezető képességű talaj a legmegfelelőbb. (Ezt kérheti kertészeti árudákban.) Ez utóbbi tulajdonságok biztosítása céljából szükséges a kertészeti perlit használata, akár szabadföldben, akár konténerben kívánjuk nevelni. A földkeverékük tartalmazzon 2 rész agyagos egységföldet, 2 rész savanyú tőzeget és 1 rész perlitet. Mivel nagyon intenzív növekedésű növények, sok tápanyagot igényelnek. A szükséges tápanyagigény csak akkor határozható meg, ha tudatában vagyunk a földkeverék vízben oldható tápanyagtartalmával is. Ezt egy szobanövény esetén erős túlzásnak gondolom… Az NPK arány különben azt jelenti, hogy a három legfontosabb makroelem, a nitrogén, a foszfor és kálium egymáshoz viszonyítva milyen arányban van jelen a készítményben. A tápelemeket jellemzően tömegszázalékban tüntetik fel a csomagoláson. A banánok pontos tápanyagigényével kapcsolatban erősen megoszlanak a vélemények. Nyáron kiültetheti. De ha mégsem ülteti ki, akkor a meleg lakásban tartott növényt – mivel nem áll le a fejlődésben – télen is kell műtrágyázni. Igaz, ilyenkor a fényhiány miatt célszerű visszafogottabban. A banán átültetésekor a gyökereket nem kell levágni. A Phoenix esetében viszont sokszor nincs más választás, mert a mélyre hatoló erős gyökerek a cserép alján összetekerednek, és gyakorlatilag kinyomják a növényt a cserépből. Ezt gondosan le lehet vágni, de ez sem tesz túl jót a növénynek. tehát a banánfa, mivel Dél-Ázsia nedves trópusairól származik igényli a bőséges vízellátást. Melegben különösen fontos a bő és rendszeres öntözése, lehetőleg lágy vízzel, legjobb esővízzel. Az öntözővíz hőmérséklete sem közömbös, 13–14°C-nál ne legyen alacsonyabb. Azt is megsínyli, ha földje a nagyon bőséges öntözés miatt túlságosan vizes.Tápanyagigénye kifejezetten nagy. Ennek kielégítésére legalább a nyári időszakban havonta kapjon trágyalevet vagy összetett műtrágyából készült, 0.5%-os töménységű tápoldatot.A virágzástól számítva 60-80 nap múlva szüretelhetjük a gyümölcsöt is.
Kedves Erika, fekete apró kártevő rengeteg van, segítene ha elárulná, hogy pontosan milyen növényt támadott meg. Ha a bambuszorchidea és a fikusz az Ön növénye és nem csak példa, akkor a fikuszon ezek a kártevők telepedhetnek meg: levéltetű, a takácsatka és a pajzstetű. Orchideán gyakoriak a gyapjas- és pajzstetvekFőleg akkor támadnak, ha a levegő páratartalma lecsökken, vagy nem megfelelő a ventiláció a növény körül. Általában a levelek fonákán telepednek meg először, és szívogatásukkal legyengítik a növényt. Az első jel, amire fel kell figyelni, a növényen megjelenő fényes, mézszerű, ragacsos foltok. Ezt a váladékot a levéltetvek termelik, általában hamarabb észrevehető, mint maga a kártevő. Ha tetveket találunk egyik növényünkön, azt azonnal különítsük el a többitől, mielőtt több növényt is megfertőzne. A tetveket mossuk le a növény leveleiről puha textillel. Ajánlható a következő lemosó keverék: 1 rész folyékony szappan, 1 rész tiszta alkohol, 3 rész víz. Ez a lemosás természetesen nem pótolja a rovarírtóval történő permetezést, mert olyan helyekre is elbújnak a tetvek, ahol szabad szemmel nem felfedezhetőek. A rovarírtós permetezést legalább háromszor 10 napos időközönként ismételjük meg, a biztonsági előírások szigorú betartása mellett.
Üdvözlöm! A képen egy ékszerorchidea (Ludisia discolor) van. Laza, jó vízáteresztő talajt kíván. Ezt tőzeg, perlit és moha keverékével el lehet érni. Nappalra: 25-30 C-ot szeret, ez éjszakára lehűlhet 11-15 C-ra is. Szereti a magas páratartalmat (ezért világosabb fűrdőszobában tartható is), közepesen fényigényű. Rendszeres -heti egyszer- tápoldatos öntözést igényel.
Kedves Éva! Aki ezeket a növényeket vásárolja meg Magyarországon, az a fiatalkori fagykár problémáját is "megvásárolja" vele együtt. Mindkét növény érzékeny fiatal korban az erős téli fagyokra, és lehetőség szerint valamilyen védelmet igényel. Előfordul, hogy több télen is visszafagy tövig (pl. a selyemakác), és -ha a gyökere egyébként erős- a következő évben két évnyit növekszik, így idővel eléri azt a kort, amikor már nem károsítják a fagyok. Fontos, hogy a nyár folyamán ne legyenek túllocsolva a növények, mert különben nem érnek be a hajtásaik kellőképpen, és a fagy jobban károsítja őket. Téli takarásként próbálja meg lazán körbetekerni a törzset nádszövettel. Ne adja fel, idővel gyönyörű növényei lesznek!