561. Mit gyógyít a varjúháj?
A magyar neve: rózsás, vagy illatos varjúháj, mert gyökere rózsaillatú. Egy szibériai mondás szerint 100 évig él az, aki a Rhodiola teáját issza...
A magyar neve: rózsás, vagy illatos varjúháj, mert gyökere rózsaillatú. Egy szibériai mondás szerint 100 évig él az, aki a Rhodiola teáját issza...
Azt gondoljuk: nem hiányzik, hogy bámulják, milyen béna vagyok...aztán azt, hogy nincs a közelemben kulturált edzőterem. Kifogás mindig van, edzés annál kevesebb. Nincs több szöveg, csak az, amit itt olvasol arról, mit kell tenned! Még egy hírességet is bevetettünk kedvcsinálónak!
Mostanában egyre többet hallani a médiában a félresikerült léböjt kúrákról, ahol a fogyni vágyó delikvens rosszul lett, esetleg kórházba is került. Összegyűjtöttük néhány tanácsot a sikeres és egészséges léböjthöz.
Sok esetben a mértéktelen és széles hatásspektrumú vegyszeres permetezéssel okozzuk a legnagyobb problémát a gyümölcsösünkben-szőlőnkben. Előnyösebb a kíméletes készítmények használata. Megmutatjuk, mit hogyan érdemes használni!
Ki gondolná, hogy a nálunk alig ismert cikória Belgiumban a "zöldségek királynője". A kék virágú mezei katáng (Cychorium intybus) közismert gyomnövény. Ennek vastag gyökerű alfaja a cikória. Termesztése Belgiumban több mint 200 éve kezdődött. Egy 1750-ben kiadott folyóiratban már szerepelt egy Kapucinus szakállának nevezett fajta, amely csomóba kötve, vékony, erősen szeldelt, halványított leveleivel szakállra emlékeztetett.
A rózsa gyakori gombabetegsége, amely csillag alakú barna foltokat és levélhullást okoz a csillagpenész vagy hivatalos nevén a rózsa diplokarponos levélfoltossága. A beteg leveleket érdemes a tövek közül összegyújteni és kidobni, hogy a következő évben csökkentsük a fertőzést, illetve a rózsát se hagyjuk ki a tavaszi/őszi lemosó permetezésből. Bővebben itt olvashat a betegségről>>
Gyakran előforduló probléma nem csak a vékony héjú paradicsom fajtáknál, hogy érés közben megreped a héjuk. Kiváltó ok leggyakrabban az egyenletlen vízellátás, esetleg a túlöntözés. Ha egy csapadékszegény időszakot felvált egy esős időszak, esetleg nagyobb mennyiségű öntözés pár nap szárazság után, akkor a termések vízzel telítődnek és kihasadhatnak. A repedések leggyakrabban a kocsány felőli részen indulnak ki. Sajnos a repedéseken másodlagos gomba és baktériumfertőzések indulhatnak, ami a bogyó rothadását okozhatja. A paradicsom ellenállóságát növelhetjük bór és kalcium tartalmú lombtrágya heti adagolásával, ami csökkenti a repedések kockázatát. Kerüljük a túlzott nitrogén műtrágya adagolását, ami hirtelen növekedést és lazább szöveteket indukál. A képen látható paradicsomok habár repedtek, további fertőzés nem látható rajtuk, így mielőbb érdemes feldolgozni őket. A bór tartalmú lombtrágya javítja a termésminőséget
Kedves Csongor! Megférnek egymás mellett, azonban a loncnak nagyobb a növekedési erélye, tehát, ha nem tartja kordában, el fogja nyomni az iszalagot. Mindenképp szükség lesz metszésre, visszavágásra, ha vegyesen ülteti őket. Egyébként igényeiket tekintve teljesen megegyező növények. Szép napot! Üdvözlettel, Megyeri Szabolcs
A növényvédő szerekkel nem permetezett vagy csak a természetes ellenségeket kímélő, ún. szelektív szerekkel kezelt gyümölcs- és szőlőültetvényekben számos ragadozó atkafaj természetesen fordul elő. Ezek a szabad szemmel alig látható hasznos szervezetek azonban a lassú mozgásukból adódóan csak nagyon lassan terjednek az ültetvényen belül is, és a nagyobb távolságra történő terjedésüket főleg a légmozgás teszi lehetővé. Mesterséges úton, az ún. áttelepítéssel viszont eredményesen átvihetők az egyik ültetvényből (ahol magas egyedszámban fordulnak elő) a másikba. Az áttelepítés akkor lesz sikeres, ha a ragadozó atkákkal betelepített területen elegendő zsákmányállat van. Jelenleg a ragadozó atkák betelepítése a szőlőben terjedt el nagyobb mértékben. A ragadozó atkák mesterséges betelepítésére a szőlőültetvényekben lehetőség nyílik a nyugalmi és a tenyészidőszakban egyaránt: Tenyészidőszakban zöldhajtásokkal: a ragadozó atkákkal jól ellátott (2-5 ragadozó/levél), ún. donor ültetvényekből a nyár folyamán (júniustól augusztusig) leszedett zöld hajtásokkal mesterségesen átvihetjük őket egy másik helyre. Nyugalmi időszakban: idősebb tőkerésszel, vesszőkkel vagy filccsíkkal.Az idősebb tőkerészeket (vesszőket) a téli metszés során kell leszedni és ezt követően elhelyezni az új helyre, a tőkefejhez közeli részekre; A filccsíkokat kora ősszel (pl. szeptember elején) a donorültetvény tőketörzsére vagy a szőlőkar részére, a csercsaphoz közel kötözzük ki (tőkénként két darabot). A tél végén, még a fakadás megindulása előtt leszedjük, és a fogadótőkékre telepítjük át. A fás résszel vagy filccsíkkal történő áttelepítés munkaigényesebb, de a tapasztalatok szerint eredményesebb, mint a többi módszer. Az ökológiai gazdálkodásban is több olyan hatóanyag használható fel (pl. kalcium poliszulfid, kén, olajok, természetes piretrin), amelyek károsíthatják a ragadozó atkákat. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a kén. A kéntartalmú készítmények rendszeres használata káros lehet a ragadozó atkákra, egyedszámukat jelentősen csökkentheti. A kén ragadozó atkákat károsító hatása azok fejlődési stádiumától, a hőmérséklettől és a kezelés gyakoriságától függ. Kivételt jelentenek a kénnel szemben ellenállóságot mutató, erre speciálisan szelektált törzsek. Ragadozó atkák beszerezhetők itt