5861. Biogazdálkodási Napokat tartottak az Esterházy biogazdaságban
Az ökogazdálkodás szakmai tapasztalatait oszthatták meg egymással a termelők és fogyasztók a donnerskircheni Esterházy biogazdaságban megrendezett Biogazdálkodási napokon.
Az ökogazdálkodás szakmai tapasztalatait oszthatták meg egymással a termelők és fogyasztók a donnerskircheni Esterházy biogazdaságban megrendezett Biogazdálkodási napokon.
A melegvíz mára mindennapjaink része lett. Olyan meghatározó eleme napjainknak, amiért nem szükséges külön erőfeszítéseket tenni, általában csupán megnyitjuk a csapot és használjuk az így nyert vizet. Ugyan nekünk nem kell tennünk a melegvízért, valamilyen eszközre mégis szükség van annak eléréséhez. Lássuk, hogyan érdemes kiválasztani azt a bojlert, ami segítségünkre lesz ebben.
Javában dübörög a szilvaszezon, és átlagosan 50 forinttal kerül kevesebbe egy kiló szilva a nagybani piacon.
A japán keserűfű egy invazív gyomnövény, ami rengeteg kárt okoz. Kiszorítja maga körül az őshonos növényzetet, áttöri a betont. Mindezt úgy, hogy közben nagyon nehéz irtani.
A papírtörlő minden háztartásnak nélkülözhetetlen kelléke. Használjuk a konyhában, fürdőszobában, toiletben, garázsban. Használjuk takarításhoz, ablakpucoláshoz vagy ha kiömlött valami, hogy gyorsan feltöröljük, de akár még házi kedvenceink ápolásához is.
Mivel a legtöbb pajzstetű több növényt is szívogat, leggyakrabban egy másik növénnyel hozzuk be lakásunkba e kártevőket. Mielőtt még nagyon elszaporodnának, tudunk ellenük hatásosan, mechanikai úton védekezni. Ronggyal vagy kefével mossuk le a pajzstetveket, próbáljuk meg az eldugott részekről is kipiszkálni őket. Heti többszöri mosdatással sikeres lehet a védekezés. A forgalomban lehet kapni olajos permetszereket, amelyekkel lefújva a növényt és a kártevőt, megfulladnak az állatok.
A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus siriacus) világos helyen, esetleg teraszon folyamatosan hozza virágait. Ha nincs útban ilyenkor valóban nem érdemes megmetszeni, inkább elvirágzás után vagy a kora tavasz alkalmas erre. Áprilisban vagy augusztusban fejdugvánnyal szaporíthatjuk.
A fenyőrozsda az öttűs fenyőket támadja meg, amitől az ágak megvastagodnak, először az ágak majd akár az egész fa elpusztulhat. Egy másik betegség az erdeifenyő tűlevélhullásos betegségére jellemző, hogy a kórokozó által fertőzött tűleveleken, nagyítóval apró foltok láthatók(ilyen a rossz termőhely miatti levélhulláskor nem észlelhető). A lehullott tűleveleket júniusig el kell távolítani, mert innen indul a fertőzés, ha erre nincs lehetőség július-augusztusban gombaölőszeres védekezés válhat szükségessé.
Valószínű, hogy a szedrét botrítisz támadta meg, ellene helyes metszéssel és vegyszeresen is kell védekezni. Vegyszeres védelemre (háromszor kell végezni a virágzás kezdetétől) az iprodion, vinklozolin, procimidon hatóanyagú szerek használhatók.
A tuják hazánkban nem őshonos növények, s egyre nehezebben viselik a nagy évközi hőmérséklet és csapadékingadozást. Néhány gombás betegség is támadja, illetve molyok és pajzstetvek is élősködhetnek rajta. Azt, hogy egy magról nevelt tuja kevésbé bírná el éghajlatunkat és rövidebb életű, véleményem szerint nem reális.