5991. Közel 1200 éves az óriás afrikai fa, amibe Livingstone belekarcolta a nevét
Körülbelül 1200 éves az a zimbabwei baobab fa, amelynek törzsébe a híres kutató, Sir Livingstone is belekarcolta a nevét még 1885-ben.
Körülbelül 1200 éves az a zimbabwei baobab fa, amelynek törzsébe a híres kutató, Sir Livingstone is belekarcolta a nevét még 1885-ben.
Hamarosan itt az advent, ezért érdemes beszerezni az adventi koszorúhoz szükséges alapanyagokat. Mutatunk néhány, könnyen elkészíthető ötletet!
Jellemző, hogy az idő hűvösre fordultával kezdünk el gondolkodni azon, hogy jó lenne javítani az otthonunk energetikai jellemzőin. Amikor elkezdünk fűteni, akkor szinte azonnal felmerül, hogy hogyan lehetne csökkenteni a számláinkat, habár a jól szigetelt otthon nem csak a fűtési szezonban hasznos, hanem a nyári kánikulában is, hiszen a kinti forróságtól ugyanúgy védi otthonunkat, ahogy a kinti hűvössel szemben is védelmet nyújt.
A láthatósági munkaruházat azt a célt szolgálja, hogy mindenféle látási viszonyok és időjárási körülmények között a munkavállaló látható legyen. Ezért bizonyos munkakörökben, amely esetében nem biztosítottak a megfelelő látási viszonyok, a munkáltatónak kell gondoskodni a láthatósági ruházatról ugyanúgy, mint a védőruházatról, bár a kettő nem ugyanaz.
A legnagyobb veszteséget 247 millió egyeddel a házi veréb szenvedte el, melyet a sárga billegető követ 97 millióval, a seregély 75 millióval és a mezei pacsirta 68 millióval – mutatta ki a brit Királyi Madárvédelmi Egyesület (RSPB), a BirdLife International nemzetközi madárvédelmi szervezet és a Cseh Madártani Egyesület kutatóiból álló munkacsoport, az Európai Unió területén előforduló 445 madárfaj közül 378 adatainak vizsgálata alapján.
Fák sarjhajtásainak kezelésére a glifozát hatóanyagú gyomírtószerek ajánlottak és hatásosak. Ezek: Fozát, Glialka, Glyfos, Medallon, Roundup. Bármelyik oldatával kezelheti le a fiatal hajtásokat . A hatékonyság növeléséhez és a tapadás fokozásához 1-2 %-ban adagoljon olajat az oldat elkészítésekor. A szert permetezéssel vagy ecseteléssel is felviheti a zöld hajtásra. A glifozát levélen keresztül szívódik fel, és a gyökerekbe is bejut a tápanyagforgalom útján. Valószínű, hogy ismételt kezelések lesznek szükségesek.
Sajnos semmi személyes tapasztalatom sincs a Pogonantherum nevelésével kapcsolatban, de találtam néhány információt. Délkelet-Ázsiából származik, és a Pázsitfűfélék családjába tartozik, tehát nem bambusz. A természetes élőhelyén sűrű záródású fák alatt, főként patakok mentén él, ahol állandó a talajnedvesség és csak szórt fény van, így a tűző nap nem éri a növényeket. Az alsó levelek sárgulását minden bizonnyal tápanyaghiány okozza, mert a nagy tömegben szaporított növényeket gyakran csak tőzegben vagy kókuszrostban tartják, és a tápanyagot folyékony formában juttatják a növényeknek. (ez -logikusan- különösen igaz lehet egy kimondottan vízigényes fajra). Tehát ha nem égette meg a nap és nem száradt ki a földlabdája, akkor kellene némi tápanyagot juttatni neki, lehetőség szerint egy átültetéssel egybekötve, hosszú hatóidejű, szabályozott leadású műtrágyával. Olvastam, hogy a száradt, szétesett "fűcsomót" erőteljes visszametszéssel lehet zömökebbre nevelni. Ennek kipróbálását arra az esetre ajánlanám, ha az első nem vált be.
Babér-Laurus nobilis lehet, bár a képen nagyon nehezen kivehető, a leírások alapján jött a tipp. Édenkertész
Szerintem az elhalt ágakat nyugodtan le lehet vágni, ha eddig nem tért magához, akkor véleményem szerint már nem is fog. Amúgy nem tudom, mi történhetett vele, mert ez nem normális dolog egy ilyen igénytelen növénynél, mint a mocsári hibiszkusz.
Tény, hogy túl sok magyar nyelvű irodalma nincs ennek a növénynek. Néhány fontosabb információt igyekeztem összegyűjteni: A Dorstenia brasiliensis, közönséges nevén bezoárgyökér vagy lázűző korongtányér a megközelítőleg 1500 fajt magába foglaló eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. A Dorstenia egyike azon kevés nemzetségnek az eperfafélék családjából, amely többek közt apró termetű lágyszárú fajokat gyűjt össze. A növényt elsőként 1786-ban Jean Baptiste Lamarck francia tudós írta le. Dél-Amerikában igen nagy területen, az Amazonas menti esőerdőkben fordul elő (Brazília, Peru, Bolívia, Kolumbia, Uruguay, Paraguay, Venezuela és Guyana). Az alapszövetében található fehér tejnedvet kígyómarás elleni gyógyszerként használták a helyi indiánok, de ma is jó néhány készítmény tartalmazza, ill. számos nemzetközi kutatás zajlik a felhasználhatóság sokféleségéről. A Dorstenia brasiliensis kisméretű növény, jellemzően legfeljebb 8 centi magas, feltűnően erezett levelekkel és apró kosár alakú virágokkal. Gyökérzete vöröses-barna színű, hengeres, amely 2-4 cm hosszú, és körülbelül 1 cm vastag. A számára legmegfelelőbb talaj kiváló vízelvezető, 2 rész homok és 1 rész agyag keveréke. A tűző napot nem kedveli, és magas páratartalmat igényel. A lankadásnak elsődlegesen két oka lehetett, a vízhiány vagy a túlöntözés, amelynek következtében sérültek a gyökerek (gyökérrothadás).