6171. 3 kártevő, ami óriási károkat okozhat a gyümölcsösben
Támad a vértetű, a poloskaszagű szilvadarázs és a körtelevélbolha. Így védekezhetünk ellenük!
Támad a vértetű, a poloskaszagű szilvadarázs és a körtelevélbolha. Így védekezhetünk ellenük!
A kert szó hallatán mindenkinek a virágágyások, kerti növények, esetleg egy ízlésesen kialakított kertibútor-garnitúra jut eszébe. Ugyanakkor nem csupán a növényeknek lehet hangulatfokozó hatása. Sokan nem is gondolnánk mennyi mindennel fel lehet dobni a kert kisugárzását és mennyi dekorációs kellék helyezhető el egy udvaron.
Vendéglátóink kapcsolata a kerttel igazán különleges. A házat körülölelő liget, az ajtóig vezető „zöld folyosó” olyan érzéssel tölti el a látogatót, mintha egy lélekmasszázst kapott volna. Kövekből kirakott járda vezet a személyes világukba, ahol a szőlőlevelek között rejtőzik a bejárati ajtó. Kérdéseimre maga a kerttulajdonos, a gyógy-masszőr és fitoterapeuta Anett válaszol.
A konyhakert attól igazán bőtermő, ha a növények egészségesek, szépen fejlődnek benne. Ehhez a talajból nyerik az energiát, a táplálékot. Ezért nem mindegy, hogy a benne levő kémiai, fizikai és biológiai összetevők milyen mennyiségűek és minőségűek.
Az indiai kék páva egy igen szívüs madár, amely hidegebb éghajlati viszonyok között is megél. Mellesleg igazi bio poloskairtó.
A diónak rozsdás betegsége nincs, viszont egy gomba és egy baktérium is okozhat levélfoltosságot, ami a levelek kilyukadásához vezethet. Ősszel érdemes összegyűjteni és elégetni a lehullott leveleket, ha ez nem lehetséges fertőtleníteni kell a leveleket, ill. hajtásnövekedés kezdetétől cineb, mankoceb hatóanyagú szerrel lehet permetezni diófánkat.
Üvegházi termesztés során előfordulhat, hogy hőkár éri a paprikát, ez okozhat barnás elszíneződést a bogyón. A hőkár gyakori szellőztetéssel megoldható. Túlzott permetszeradag vagy nappali nagy melegben alkalmazott permetezés is okozhat égésfoltokat.
Magyarországon számos fűz fajjal találkozhatunk a természetes vegetációban és mégtöbb nemesített fajtával a faiskolákban. <p>Ezek közül természetesen csüngő habitusú a szomorúfűz (Salix alba ´Tristis´) míg ennek alapváltozata a fehér fűz (Salix alba) a folyópartjainkon megtalálható fűzerdők alapfaja, amire nem jellmező a ´szomorúság´. Kisebb termetű fa a kecskefűz (Salix caprea), vagy a spirálfűz (Salix matsudana ´Tortuosa´), melynek göcsörtös vesszői a virágkötészetben használatosak. Bokros növekedésű a cinegefűz (Salix rosmarinifolia) vagy bíborfűz (Salix purpurea), melynek vesszőit kosárfonásra használják. <p> Divatos változatok manapság, az 1-1,5 m magas törzsre oltott fűzek, melyek csüngő ágaival nagyon mutatós szoliter növény. A kép alapján sajnos nem lehetséges az ön példányának pontos fajtáját megállapítani.
Az oltás vegetatív szaporítási mód, amelyet a kertészetben széles körben alkalmaznak. A kaktusz egy darabját egy könnyen növekedő másik kaktusznövényre, az alanyra oltjuk. Az alany serkenti a nemes növekedését és ellátja azt tápanyagokkal - mint ahogy az a saját hajtáscsúcsával tenné. A képen látható kaktusz(ok) is ilyen technikával ´készülhettek´.
A szobai vagy fehér kála sarjhagymákról szaporítható házilag. Ősszel, átültetéskor késsel vágjuk le a sarjakat, és tegyük kisebb cserepekbe. Az így szaporított növények a fehér kála esetében kb. másfél év múlva, míg a színes fajták csak 3 év múltán hoznak virágot. <p>A liliom tartósan egy helyben maradhat, minél kevésbé háborgatjuk, annál bokrosabbá válik és gazdagabban virágzik. Eltérően a többi hagymás növénytől csak ha csökken virágzóképessége, akkor ültessük át.