6346. Nincsen ennél egyszerűbb és finomabb birslekvár recept
Birsből nemcsak birsalmasajtot, hanem lekvárt is lehet főzni tartósítószer nélkül. Mutatjuk a receptet.
Birsből nemcsak birsalmasajtot, hanem lekvárt is lehet főzni tartósítószer nélkül. Mutatjuk a receptet.
A fürdőszoba ékessége lehet a kívül-belül csillogó-villogó zuhanykabin. Persze ahhoz, hogy valóban tiszta maradjon a tusoló, rendszeres takarítására van szükség. Nem túl kellemes feladat ezt elvégezni, de hogy megkönnyítsük a háziasszonyok helyzetét, mutatunk néhány tippet.
A babánkkal igazi élmény az élet, azt viszont tudni kell, hogy egy jó darabig a mi feladatunk lesz az, hogy tisztába tegyük. Erre egészen addig van szükség, amíg a pici képes nem lesz arra, hogy bilit használjon. Ez azonban jellemzően csak 2-3 éves kora körül történik meg.
Mivel a víz létszükségletünk, jelenlétét sok esetben természetesnek vesszük. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk viszont, hogy a Föld vízkészlete folyamatosan csökken, mely folyamat megállítása (lassítása) érdekében társadalmi szinten kell cselekednünk. Mindamellett, hogy odafigyelünk a tudatos vízfelhasználásra és fogyasztásunk csökkentésére, vannak olyan egyszerű praktikák, melyekkel jelentős mennyiségű vizet spórolhatunk, miközben értékes forintokat takaríthatunk meg: kezdjük csak az esővízgyűjtéssel!
A hideg idő beköszöntével előkerülnek a cipős szekrényből a téli lábbelik. Ezeket általában mindenki több évre veszi, hiszen csak az év néhány hónapjában használjuk őket. Talán már te is találkoztál azzal a problémával, hogy a csizma belseje kellemetlen szagú, és nem sok kedved van így felvenni.
Fák sarjhajtásainak kezelésére a glifozát hatóanyagú gyomírtószerek ajánlottak és hatásosak. Ezek: Fozát, Glialka, Glyfos, Medallon, Roundup. Bármelyik oldatával kezelheti le a fiatal hajtásokat . A hatékonyság növeléséhez és a tapadás fokozásához 1-2 %-ban adagoljon olajat az oldat elkészítésekor. A szert permetezéssel vagy ecseteléssel is felviheti a zöld hajtásra. A glifozát levélen keresztül szívódik fel, és a gyökerekbe is bejut a tápanyagforgalom útján. Valószínű, hogy ismételt kezelések lesznek szükségesek.
Sajnos semmi személyes tapasztalatom sincs a Pogonantherum nevelésével kapcsolatban, de találtam néhány információt. Délkelet-Ázsiából származik, és a Pázsitfűfélék családjába tartozik, tehát nem bambusz. A természetes élőhelyén sűrű záródású fák alatt, főként patakok mentén él, ahol állandó a talajnedvesség és csak szórt fény van, így a tűző nap nem éri a növényeket. Az alsó levelek sárgulását minden bizonnyal tápanyaghiány okozza, mert a nagy tömegben szaporított növényeket gyakran csak tőzegben vagy kókuszrostban tartják, és a tápanyagot folyékony formában juttatják a növényeknek. (ez -logikusan- különösen igaz lehet egy kimondottan vízigényes fajra). Tehát ha nem égette meg a nap és nem száradt ki a földlabdája, akkor kellene némi tápanyagot juttatni neki, lehetőség szerint egy átültetéssel egybekötve, hosszú hatóidejű, szabályozott leadású műtrágyával. Olvastam, hogy a száradt, szétesett "fűcsomót" erőteljes visszametszéssel lehet zömökebbre nevelni. Ennek kipróbálását arra az esetre ajánlanám, ha az első nem vált be.
Babér-Laurus nobilis lehet, bár a képen nagyon nehezen kivehető, a leírások alapján jött a tipp. Édenkertész
Szerintem az elhalt ágakat nyugodtan le lehet vágni, ha eddig nem tért magához, akkor véleményem szerint már nem is fog. Amúgy nem tudom, mi történhetett vele, mert ez nem normális dolog egy ilyen igénytelen növénynél, mint a mocsári hibiszkusz.
Tény, hogy túl sok magyar nyelvű irodalma nincs ennek a növénynek. Néhány fontosabb információt igyekeztem összegyűjteni: A Dorstenia brasiliensis, közönséges nevén bezoárgyökér vagy lázűző korongtányér a megközelítőleg 1500 fajt magába foglaló eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. A Dorstenia egyike azon kevés nemzetségnek az eperfafélék családjából, amely többek közt apró termetű lágyszárú fajokat gyűjt össze. A növényt elsőként 1786-ban Jean Baptiste Lamarck francia tudós írta le. Dél-Amerikában igen nagy területen, az Amazonas menti esőerdőkben fordul elő (Brazília, Peru, Bolívia, Kolumbia, Uruguay, Paraguay, Venezuela és Guyana). Az alapszövetében található fehér tejnedvet kígyómarás elleni gyógyszerként használták a helyi indiánok, de ma is jó néhány készítmény tartalmazza, ill. számos nemzetközi kutatás zajlik a felhasználhatóság sokféleségéről. A Dorstenia brasiliensis kisméretű növény, jellemzően legfeljebb 8 centi magas, feltűnően erezett levelekkel és apró kosár alakú virágokkal. Gyökérzete vöröses-barna színű, hengeres, amely 2-4 cm hosszú, és körülbelül 1 cm vastag. A számára legmegfelelőbb talaj kiváló vízelvezető, 2 rész homok és 1 rész agyag keveréke. A tűző napot nem kedveli, és magas páratartalmat igényel. A lankadásnak elsődlegesen két oka lehetett, a vízhiány vagy a túlöntözés, amelynek következtében sérültek a gyökerek (gyökérrothadás).