6536. Miért nem akar nőni a paradicsompalánta?
Néha a legnagyobb odafigyelés ellenére is előfordul, hogy a paradicsompalánta az istenért sem akar normális tempóban növekedni vagy meglilul. Ezek lehetnek a leggyakoribb okok.
Néha a legnagyobb odafigyelés ellenére is előfordul, hogy a paradicsompalánta az istenért sem akar normális tempóban növekedni vagy meglilul. Ezek lehetnek a leggyakoribb okok.
Képes leszel eleget locsolni, ha újra aszályos lesz a nyár? Kibírják a forróságot a dísznövények? Az, hogy jól tűri-e a szárazságot a gyep, tavasszal dől el. Az időjárás elkerülhetetlen kihívás elé fogja állítani a növényeidet: rajtad áll, hogyan fogadják.
Itt a tavasz, a jó idő, és újfent olyan téli hónapok után érkezik a nyár, amikor sem hó, sem erős fagy nem tizedelte meg a kullancsok számát. Gyakorlatilag már évek óta ott tartunk, hogy az őszi-téli periódus épp úgy kullancsokban gazdag, akárcsak a tavasz, illetve a kiskertek és családi házas övezetek is érintettek. De vajon mit lehet tenni a kártevők ellen? Beletörődni abba, hogy kockázati tényezőként bármikor megbetegedést okozhatnak? Vagy megtisztítható tőlük valamilyen módon a terep?
Unalmasak a falak? Tervezz be akár minden helyiségbe egy lélegzetelállító fotótapéta dekorációt! Ami a bőséges posztertapéta kínálatot illeti, a témák, színek, minták száma szinte végtelen - ám továbbra is a természet tematika a legközkedveltebb. A pálma - és levélminták, a zöld nyugtató árnyalatai minden otthonban és minden közösségi térben jól mutatnak, és minden korosztálynak kedvencévé váltak. Mostani összeállításunkban azt mutatjuk meg, hogy a fotótapéták - akár ezen az egy témán belül is - mennyire változatosak és sokoldalúak lehetnek!
“Amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra”, a mondást mindenki ismeri, de kérdés, hogy mennyire van még létjogosultsága. A 21. századi rohanó világban ez az eredetileg a lustaság ellen született közmondás és a hozzá kapcsolódó felfogás egyre inkább kezd kártékony jelleget felvenni. Ma már talán aktuálisabb a “gondolkodj, mielőtt cselekszel” alapvetést hirdetni, mintsem elfogadni a folyamatos, már-már toxikus és kontraproduktív cselekvési kényszert.
Kedves Érdeklődő, A probléma lehet kettős. A téli pihentetéshez magas a szobai 18-20 fokos hőmérséklet, és gondolom a fény is kevés, plusz a levegő is száraz. Ugyanakkor tápanyaghiány is lehet. A cikász számára a kissé meszesebb, C típusú virágföld (muskátliföld) a jó.Megjegyzés: minden új levél érkezésekor egy-egy régi levelet eldobál. (levélcsere)
Kedves Érdeklődő! Nem teljesen értem a kérdést. Átültette cserépbe és bevitte? Vagy csak átültette és kint hagyta? Télálló vagy nem télálló a krizantémja? Ha télálló, nyugodtan kint hagyhatja. A virágboltokban ősszel kapható gömb krizantémok azonban igényelnek téli védelmet. Először is, ki kell szednünk a gyökereztető közegből, mely leginkább kókuszrost-tőzeg keverékkel van lazítva. Az ültetőgödröt töltsük meg bőven komposzttal, és a fellazított gyökérzetű növényt beiszapolva ültessük el. A tövéhez húzzunk földet, és télire is takarjuk. Ha nagyon aggódunk, hogy nem fog áttelelni, akkor dézsásként fagymentes helyen pl.: garázs, üvegezett veranda stb., átteleltethetjük. Tavasszal megint visszaültethetők a kertbe. Pihentetés alatt nem műtrágyázunk.
Kedves Érdeklődő! A sárgulás, fonnyadás sok minden következménye lehet (túlöntözés, ásványi anyag hiány), úgy tartja, ahogyan a növény igényelné? A növény hőtűrő képessége kiváló. A pozsgás növényekhez hasonlóan a 40-50 °C-ot is elviseli. A hidegre érzékenyen reagál. Ősszel a hűvös, fagypont körüli éjszakák hatására fejlődése megáll és a fagyok beálltával elpusztul. Nagyon fényigényes, a tűző napot is jól elviseli. Szárrészei fény nélkül megnyúlnak, etioláltak lesznek, s eredeti színüket, formájukat nem nyerik vissza többé. Csak a nyári hónapokban fejlődik jól. Szárazságtűrő, a csapadékszegény nagy meleget is jól átvészeli vastag bőrszövete és rendkívül nagy nyálkatartalma következtében. A minimális csapadékot is jól hasznosítja. Hosszan tartó szárazságban nem pusztul el, csupán a növekedése áll le. A talajjal szemben nem válogatós. Megfelelő számára a jó vízáteresztő, mérsékelten kötött talaj, amelyben nincs sok bomló szerves anyag. Legjobban a kissé kötöttebb talajon díszlik, de köves területeken is termeszthető. Nagy mennyiségben vesz fel makroelemeket (nitrogént, foszfort, káliumot, kalciumot) és csak kisebb mennyiségben igényel mező-, mikroelemeket. Műtrágyázással is termeszthető, szervestrágyázás esetén csak érett trágyát használjunk. A közepesen tápanyagigényes növények sorába tartozik, nagyobb zöldtömeg kialakításához főleg nitrogénre van szüksége, de a túlzott nitrogénadagolás hatására nagy mennyiségű nitrát képződik a levelekben, amely az egészségre káros. Ezért a műtrágya kiszórásakor azonos arányban adjuk a nitrogént, a foszfort és a káliumot. A mérsékelt éghajlatú országokban, így nálunk is egyéves növény. Az elhullatott magok rosszul telelnek át, ezért minden évben újra kell vetni. Palántázni fölösleges, mert magas hőmérséklet és fényigénye miatt növekedését a korábbi kiültetéssel sem gyorsítjuk lényegesen. Ősszel, a szokásos szántáson vagy ásáson kívül nem igényel különösebb talajmunkát, sőt nem túl kötött talajon lazítatlan földben is megmarad. Tavasszal a talajegyengetés, gereblyézés után fészkekbe vagy sorokba, ritkásan vessük. Április második felétől vethető. Kúszónövény, ezért a fészkek egymástól 40-50 cm-re legyenek. Sorba vetve a sortávolság 50-60 cm, a tőtávolság 8-10 cm. Támrendszerre is futtatható, de a földön hagyva is jól termeszthető. Kelés után, amikor megjelennek a hosszú sziklevelek, ritkítsuk. A fészkekben 2-3 tőnél több ne maradjon, sorvetésnél pedig egymástól 10-15 cm-re hagyjuk meg a kis növényeket. Tavasszal a növekedése vontatott. Hosszú, száraz időszakban egyszer-kétszer érdemes megöntözni. Fejlődése a nyár folyamán felgyorsul. Amíg ez meg nem történik, addig különösen érzékeny a gyomosodásra. A gyomnövények a bazellát beárnyékolják és így a növekedéséhez oly fontos napfénytől fosztják meg. A nyár második felében befutja a környező területet, ezzel már megakadályozza a gyomok fejlődését. A talaj be-árnyékolásával csökkenti a víz elpárolgását, ezért ilyenkor már nem szükséges öntözni. Nyár közepétől szedhetők a levelek és a fiatal leveles hajtások. A hazánkban előforduló kártevők, kórokozók között kifejezett károsítőja nincs, ezért különösebb növényvédelmi munkát nem igényel. Igen ritkán, főleg hosszú esős időszakban a szürkerothadás veszélyezteti, míg az állati kártevők közül a földibolha, a pajzstetű és a meztelen csiga okozhat kisebb gondot.Magfogás céljára a fagyok beköszöntéig hagyjuk a növényeken a terméseket. A sötétkék termések húsa az alkörmöshöz hasonlóan igen jó színező, de akadályozza a mag csírázását, ezért erjesszük és mossuk ki a magokat.
Kedves Érdeklődő! Elég távoliak a képek, de szerintem golden almája és vilmos körtéje van. üdvözlettel
Kedves Érdeklődő! Igen, ha megteheti inkább várja meg a tavaszt a selyemakác kiültetésével (az Ön által említett teleltetés megfelelő, de ellenőrizze időnként a növényt), mert a fagyok elmúltával sokkal nagyobb esélye és több ideje lesz begyökeresedni. A kiültetést követő három évben még mindenképpen takarni kell a tövét a téli időszakban, kukoricahánccsak, szalmával vagy száraz avarral. A kiültetés előtt olyan helyet keressünk a növénynek, ahol jól fogja majd magát érezni. A selyemakác széltől védett, meleg és napfényes helyet igényel, talajban nem különösebben válogatós, akár még a szárazabb és sós földben is megél. Különösen a kiültetés után gyakran kell öntözni, akár 2-3 naponta is.