6681. Ősszel vagy tavasszal kell metszeni a fügét? Itt a válasz
Bár még javában terem a füge. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ősz végén vagy tavasz elején kell metszeni.
Bár még javában terem a füge. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ősz végén vagy tavasz elején kell metszeni.
Friss levegő, zöldellő természet, üdeség, csend… Ajándék, amire a mai zaklatott, rohanó, zakatoló világban a legtöbben kimondva és kimondatlanul vágynak. Ajándék, ami akár kortyok formájában is megtapasztalható. A Folly Arborétum és Borászat eddig is híres volt arról, hogy a szőlőtőkéket tisztelettel, odaadással kezelte, mint a természet egységének egy darabját. Ám most (már) két újabb aranyérem is bizonyítékként szolgál mindarra, hogy amit az üvegek rejtenek, az maga a nagybetűs élet.
Mindegy, hogy irodának, lakhatási céllal vagy akár befektetés gyanánt tervezünk ingatlant vásárolni, az biztos, hogy a lokáció az egyik legfontosabb tényező lesz a választásnál. Üzleti szempontból, a megtérülés miatt különösen lényeges, hogy a választott régió felkapott legyen. Cikkünkből kiderül, hol érdemes mostanában házat vásárolni.
Kik a kertek legnagyobb sztárjai? Kikért rajong ország-világ? Hát persze, hogy a szivárvány ezernyi színében pompázó, különleges, csodaszép évelőkért! A Green Team műsorvezetői, McMenemy Márk és Szomorú Miklós is imádják ezeket a színes virágokat, és ami a legjobb, azt is megosztják a nézőkkel, hogyan érhetik el, hogy minél több legyen belőlük, minél hosszabban virágozzanak, és az is kiderül, hogyan érdemes összeültetni őket.
„A virágok mindig jobbá, boldogabbá, segítőkészebbé teszik az embereket. Olyanok, mint a napsütés, az étel és az orvosság a léleknek” mondta egykor egy híres botanikus. A Green Team műsorvezetői, McMenemy Márk és Szomorú Miklós pedig csak egyetérteni tudnak vele, mi pedig velük.
Fák sarjhajtásainak kezelésére a glifozát hatóanyagú gyomírtószerek ajánlottak és hatásosak. Ezek: Fozát, Glialka, Glyfos, Medallon, Roundup. Bármelyik oldatával kezelheti le a fiatal hajtásokat . A hatékonyság növeléséhez és a tapadás fokozásához 1-2 %-ban adagoljon olajat az oldat elkészítésekor. A szert permetezéssel vagy ecseteléssel is felviheti a zöld hajtásra. A glifozát levélen keresztül szívódik fel, és a gyökerekbe is bejut a tápanyagforgalom útján. Valószínű, hogy ismételt kezelések lesznek szükségesek.
Sajnos semmi személyes tapasztalatom sincs a Pogonantherum nevelésével kapcsolatban, de találtam néhány információt. Délkelet-Ázsiából származik, és a Pázsitfűfélék családjába tartozik, tehát nem bambusz. A természetes élőhelyén sűrű záródású fák alatt, főként patakok mentén él, ahol állandó a talajnedvesség és csak szórt fény van, így a tűző nap nem éri a növényeket. Az alsó levelek sárgulását minden bizonnyal tápanyaghiány okozza, mert a nagy tömegben szaporított növényeket gyakran csak tőzegben vagy kókuszrostban tartják, és a tápanyagot folyékony formában juttatják a növényeknek. (ez -logikusan- különösen igaz lehet egy kimondottan vízigényes fajra). Tehát ha nem égette meg a nap és nem száradt ki a földlabdája, akkor kellene némi tápanyagot juttatni neki, lehetőség szerint egy átültetéssel egybekötve, hosszú hatóidejű, szabályozott leadású műtrágyával. Olvastam, hogy a száradt, szétesett "fűcsomót" erőteljes visszametszéssel lehet zömökebbre nevelni. Ennek kipróbálását arra az esetre ajánlanám, ha az első nem vált be.
Babér-Laurus nobilis lehet, bár a képen nagyon nehezen kivehető, a leírások alapján jött a tipp. Édenkertész
Szerintem az elhalt ágakat nyugodtan le lehet vágni, ha eddig nem tért magához, akkor véleményem szerint már nem is fog. Amúgy nem tudom, mi történhetett vele, mert ez nem normális dolog egy ilyen igénytelen növénynél, mint a mocsári hibiszkusz.
Tény, hogy túl sok magyar nyelvű irodalma nincs ennek a növénynek. Néhány fontosabb információt igyekeztem összegyűjteni: A Dorstenia brasiliensis, közönséges nevén bezoárgyökér vagy lázűző korongtányér a megközelítőleg 1500 fajt magába foglaló eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. A Dorstenia egyike azon kevés nemzetségnek az eperfafélék családjából, amely többek közt apró termetű lágyszárú fajokat gyűjt össze. A növényt elsőként 1786-ban Jean Baptiste Lamarck francia tudós írta le. Dél-Amerikában igen nagy területen, az Amazonas menti esőerdőkben fordul elő (Brazília, Peru, Bolívia, Kolumbia, Uruguay, Paraguay, Venezuela és Guyana). Az alapszövetében található fehér tejnedvet kígyómarás elleni gyógyszerként használták a helyi indiánok, de ma is jó néhány készítmény tartalmazza, ill. számos nemzetközi kutatás zajlik a felhasználhatóság sokféleségéről. A Dorstenia brasiliensis kisméretű növény, jellemzően legfeljebb 8 centi magas, feltűnően erezett levelekkel és apró kosár alakú virágokkal. Gyökérzete vöröses-barna színű, hengeres, amely 2-4 cm hosszú, és körülbelül 1 cm vastag. A számára legmegfelelőbb talaj kiváló vízelvezető, 2 rész homok és 1 rész agyag keveréke. A tűző napot nem kedveli, és magas páratartalmat igényel. A lankadásnak elsődlegesen két oka lehetett, a vízhiány vagy a túlöntözés, amelynek következtében sérültek a gyökerek (gyökérrothadás).