6726. Japán banánfa (Musa Basjoo): ha ezekre figyelsz, biztosan túléli a telet
A japán banán (Musa Basjoo) viszonylag jól bírja a hideget, de néhány apróságra nem árt odafigyelni, hogy jövőre újra szép legyen.
A japán banán (Musa Basjoo) viszonylag jól bírja a hideget, de néhány apróságra nem árt odafigyelni, hogy jövőre újra szép legyen.
Koronavírus okozta válság ide vagy oda, az éttermek, a bárok, a kávézók és a hotelek folyamatosan keresik az új munkatársakat. Ráadásul rendkívül versenyképes fizetéseket is ígérnek.
Biostimulátoroknak nevezzük azokat a természetes vagy szintetikus anyagokat, amelyek a mag felületére felhasználhatók, illetve a növényzetre vagy a talajba juttathatók. Ezek az anyagok változást idéznek elő a növények anyagcsere folyamataiban. Képesek fokozni az abiotikus stressz hatásokkal szembeni ellenállást, hatással vannak a növények növekedésére, mindemellett a termés minőségére és mennyiségére is pozitív hatást gyakorolnak.
Idén novemberben már nemcsak a naptárban, hanem az időjárás szerint is beköszöntött az ősz. A tél közeledtével a kerti teendőinkből is jóval kevesebb akad. A lehullott tobozokból, gesztenyékből, a szárított gyógynövényekből azonban számos hasznos dolgot készíthetünk.
A dohánygyökérvirágot (Lewisia) is teleltetni kell. Ezekre érdemes figyelni.
Az átültetés utáni és azt követő évben is öntözze rendszeresen a fát, különben nem fog begyökeresedni. Javaslom, hogy a lombkorona alatti földet takarja be levágott fűnyesedékkel vagy faforgáccsal, a talaj árnyékolásával is segíti a gyökeresedést. A fatörzsön megjelent repedés a fokozott anyagcsere(bőséges öntözés) miatt lépett fel, de erre szükség van. A fa meg fog maradni. 2009.08.04.
Sajnos fénykép nélkül nehéz megállapítani, hogy pontosan mi lehet a baja. Ha gombás fertőzés okozta a tünetet, akkor a gombaölőszeres permetezést néhányszor meg kell ismételni, mert az egyszeri permetezés ritkán vezet eredményre. Jól szellőző, alacsonyabb páratartalmú tartási helyen is könnyen lehet a yuccaféléket nevelni, adott esetben a szabadban, a napon. Ez is gátolja a gombás fertőzések elterjedését. Amennyiben a növény eddig nem a szabadban volt, akkor a kihelyezést fokozatosan kell végezni, és jó pár napig csak árnyékban tartani, mert a nap könnyen megégetheti a leveleit.
A cserép alján, a föld alatt legyen kavicsból vízáteresztő réteg, amelyen a felesleges víz elfolyik. Az ananász szereti a nedves, párás környezetet, de nem a pangó vizet. A vizet a levélrózsa tölcsérébe kell juttatni. Nyáron tápoldatozást igényel. Télen a fűtőtest közelében fejlődik a legszebben.
Az eprek az indákon képződő kis epernövényekkel szaporodnak: ha szártövük a talajjal érintkezik és a talaj nedves, akkor néhány hét alatt gyökérzetet fejlesztenek. Ekkor leválaszthatók és elültethetők, tehát szaporításra alkalmasak. Ha szaporítani akarja az új növényeket, akkor hagyja meg őket. Amennyiben ezekre nincs szüksége, akkor az indákat minél előbb távolítsa el folyamatosan, ahogy képződnek, így a kifejlett tövekre fordítja a növény az energiáit. A csüngő (folyton termő) fajtáknál ezzel az eljárással a következő virágzatok kialakulását segíti. 2009.08.4.
Sajnos nagyon valószínű, hogy ez a Livistona elpusztult. A levelek elszáradhatnak a túlöntözés következtében a gyökérsérülés miatt is, de a kép alapján azt gondolom, hogy nem kapott elég vizet. A Livistonák elsősorban Kína és Ausztrália trópusi és szubtrópusi területein élnek, és elég vízigényes növények, kedvelik a magas páratartalmat. A túlöntözésük könnyen elkerülhető, ha jó vízelvezető talajban neveljük őket, és az öntözés után nem áll víz a cserépalátétben. Ki kell szedni a cserépből és megnézni, hogy a gyökerek még élnek-e. Ha igen, akkor még lehet rá némi esély, hogy újra kihajt... különben pedig új növényt kell beszerezni, talán egy könnyebben nevelhető pálmafélét. Édenkertész