6726. Japán banánfa (Musa Basjoo): ha ezekre figyelsz, biztosan túléli a telet
A japán banán (Musa Basjoo) viszonylag jól bírja a hideget, de néhány apróságra nem árt odafigyelni, hogy jövőre újra szép legyen.
A japán banán (Musa Basjoo) viszonylag jól bírja a hideget, de néhány apróságra nem árt odafigyelni, hogy jövőre újra szép legyen.
Koronavírus okozta válság ide vagy oda, az éttermek, a bárok, a kávézók és a hotelek folyamatosan keresik az új munkatársakat. Ráadásul rendkívül versenyképes fizetéseket is ígérnek.
Biostimulátoroknak nevezzük azokat a természetes vagy szintetikus anyagokat, amelyek a mag felületére felhasználhatók, illetve a növényzetre vagy a talajba juttathatók. Ezek az anyagok változást idéznek elő a növények anyagcsere folyamataiban. Képesek fokozni az abiotikus stressz hatásokkal szembeni ellenállást, hatással vannak a növények növekedésére, mindemellett a termés minőségére és mennyiségére is pozitív hatást gyakorolnak.
Idén novemberben már nemcsak a naptárban, hanem az időjárás szerint is beköszöntött az ősz. A tél közeledtével a kerti teendőinkből is jóval kevesebb akad. A lehullott tobozokból, gesztenyékből, a szárított gyógynövényekből azonban számos hasznos dolgot készíthetünk.
A dohánygyökérvirágot (Lewisia) is teleltetni kell. Ezekre érdemes figyelni.
Mivel a legtöbb pajzstetű több növényt is szívogat, leggyakrabban egy másik növénnyel hozzuk be lakásunkba e kártevőket. Mielőtt még nagyon elszaporodnának, tudunk ellenük hatásosan, mechanikai úton védekezni. Ronggyal vagy kefével mossuk le a pajzstetveket, próbáljuk meg az eldugott részekről is kipiszkálni őket. Heti többszöri mosdatással sikeres lehet a védekezés. A forgalomban lehet kapni olajos permetszereket, amelyekkel lefújva a növényt és a kártevőt, megfulladnak az állatok.
A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus siriacus) világos helyen, esetleg teraszon folyamatosan hozza virágait. Ha nincs útban ilyenkor valóban nem érdemes megmetszeni, inkább elvirágzás után vagy a kora tavasz alkalmas erre. Áprilisban vagy augusztusban fejdugvánnyal szaporíthatjuk.
A fenyőrozsda az öttűs fenyőket támadja meg, amitől az ágak megvastagodnak, először az ágak majd akár az egész fa elpusztulhat. Egy másik betegség az erdeifenyő tűlevélhullásos betegségére jellemző, hogy a kórokozó által fertőzött tűleveleken, nagyítóval apró foltok láthatók(ilyen a rossz termőhely miatti levélhulláskor nem észlelhető). A lehullott tűleveleket júniusig el kell távolítani, mert innen indul a fertőzés, ha erre nincs lehetőség július-augusztusban gombaölőszeres védekezés válhat szükségessé.
Valószínű, hogy a szedrét botrítisz támadta meg, ellene helyes metszéssel és vegyszeresen is kell védekezni. Vegyszeres védelemre (háromszor kell végezni a virágzás kezdetétől) az iprodion, vinklozolin, procimidon hatóanyagú szerek használhatók.
A tuják hazánkban nem őshonos növények, s egyre nehezebben viselik a nagy évközi hőmérséklet és csapadékingadozást. Néhány gombás betegség is támadja, illetve molyok és pajzstetvek is élősködhetnek rajta. Azt, hogy egy magról nevelt tuja kevésbé bírná el éghajlatunkat és rövidebb életű, véleményem szerint nem reális.