7016. Ezt a zöldséget ha most elveteted, utána kiirtani se tudod
Lassan véget ér a konyhakerti szezon, de ezt a zöldséget még most nyugodtan elvetheted.
Lassan véget ér a konyhakerti szezon, de ezt a zöldséget még most nyugodtan elvetheted.
Minden alkalom, amikor az ajándékozás szóba kerül, nagyon sok kérdés fogalmazódhat meg bennünk. Többek között az is, hogy mi legyen a meglepetés. Egyrészt azért, mert olyan dolgot szeretnénk adni, ami egyszerre értékes, hasznos, és biztosan örülni fog neki az ünnepelt. Másrészt azért is, hogy tényleg egy örök emléket adhassunk.
Az őszi kerti munkáknál ne feledkezzünk meg a bogyós gyümölcsökről, például a málna, a ribizli, az egres, és a szeder is meghálálja a törődést, metszésük fontos a növények egészsége és terméshozama miatt is. Az őszi metszéssel a növényt előkészítjük a következő évre, eltávolítjuk a beteg vagy elhalt ágakat, és segítjük a friss hajtások növekedését.
A Green Team új évadának 2. részében Szomoru Miklós és McMenemy Márk Kosztka Ernő gyümölcsösébe látogat, ahol kitanulhatjuk a gyümölcsfák metszésének csínját-bínját. Az itt elsajátítottokat Miki pilisi kertjében kamatoztatja a két műsorvezető.
A virágok kertünk szépségét emelik, és a virághagymák különösen népszerűek azok körében, akik hosszú távon szeretnék élvezni az évelő növények látványát. A virághagymák változatosságának köszönhetően minden évszakra találhatunk megfelelő növényeket, így egész évben biztosíthatjuk a színes virágzást a kertben. De hogyan válasszuk ki a legmegfelelőbb virághagymákat, és melyek a legnépszerűbbek? Ez a cikk segít eligazodni a virághagymák világában, hogy kertünk mindig virágzó legyen.
Fák sarjhajtásainak kezelésére a glifozát hatóanyagú gyomírtószerek ajánlottak és hatásosak. Ezek: Fozát, Glialka, Glyfos, Medallon, Roundup. Bármelyik oldatával kezelheti le a fiatal hajtásokat . A hatékonyság növeléséhez és a tapadás fokozásához 1-2 %-ban adagoljon olajat az oldat elkészítésekor. A szert permetezéssel vagy ecseteléssel is felviheti a zöld hajtásra. A glifozát levélen keresztül szívódik fel, és a gyökerekbe is bejut a tápanyagforgalom útján. Valószínű, hogy ismételt kezelések lesznek szükségesek.
Sajnos semmi személyes tapasztalatom sincs a Pogonantherum nevelésével kapcsolatban, de találtam néhány információt. Délkelet-Ázsiából származik, és a Pázsitfűfélék családjába tartozik, tehát nem bambusz. A természetes élőhelyén sűrű záródású fák alatt, főként patakok mentén él, ahol állandó a talajnedvesség és csak szórt fény van, így a tűző nap nem éri a növényeket. Az alsó levelek sárgulását minden bizonnyal tápanyaghiány okozza, mert a nagy tömegben szaporított növényeket gyakran csak tőzegben vagy kókuszrostban tartják, és a tápanyagot folyékony formában juttatják a növényeknek. (ez -logikusan- különösen igaz lehet egy kimondottan vízigényes fajra). Tehát ha nem égette meg a nap és nem száradt ki a földlabdája, akkor kellene némi tápanyagot juttatni neki, lehetőség szerint egy átültetéssel egybekötve, hosszú hatóidejű, szabályozott leadású műtrágyával. Olvastam, hogy a száradt, szétesett "fűcsomót" erőteljes visszametszéssel lehet zömökebbre nevelni. Ennek kipróbálását arra az esetre ajánlanám, ha az első nem vált be.
Babér-Laurus nobilis lehet, bár a képen nagyon nehezen kivehető, a leírások alapján jött a tipp. Édenkertész
Szerintem az elhalt ágakat nyugodtan le lehet vágni, ha eddig nem tért magához, akkor véleményem szerint már nem is fog. Amúgy nem tudom, mi történhetett vele, mert ez nem normális dolog egy ilyen igénytelen növénynél, mint a mocsári hibiszkusz.
Tény, hogy túl sok magyar nyelvű irodalma nincs ennek a növénynek. Néhány fontosabb információt igyekeztem összegyűjteni: A Dorstenia brasiliensis, közönséges nevén bezoárgyökér vagy lázűző korongtányér a megközelítőleg 1500 fajt magába foglaló eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. A Dorstenia egyike azon kevés nemzetségnek az eperfafélék családjából, amely többek közt apró termetű lágyszárú fajokat gyűjt össze. A növényt elsőként 1786-ban Jean Baptiste Lamarck francia tudós írta le. Dél-Amerikában igen nagy területen, az Amazonas menti esőerdőkben fordul elő (Brazília, Peru, Bolívia, Kolumbia, Uruguay, Paraguay, Venezuela és Guyana). Az alapszövetében található fehér tejnedvet kígyómarás elleni gyógyszerként használták a helyi indiánok, de ma is jó néhány készítmény tartalmazza, ill. számos nemzetközi kutatás zajlik a felhasználhatóság sokféleségéről. A Dorstenia brasiliensis kisméretű növény, jellemzően legfeljebb 8 centi magas, feltűnően erezett levelekkel és apró kosár alakú virágokkal. Gyökérzete vöröses-barna színű, hengeres, amely 2-4 cm hosszú, és körülbelül 1 cm vastag. A számára legmegfelelőbb talaj kiváló vízelvezető, 2 rész homok és 1 rész agyag keveréke. A tűző napot nem kedveli, és magas páratartalmat igényel. A lankadásnak elsődlegesen két oka lehetett, a vízhiány vagy a túlöntözés, amelynek következtében sérültek a gyökerek (gyökérrothadás).