7341. Zöld rulett: Érdemes-e a „divatos” kertészeti trendekre?
Bevezetés
Bevezetés
Amikor egyszerre kell megfelelnünk a munkában és a magánéletben is, egy idő után már nem csak a testünk, hanem a lelkünk is elfárad. Ennek köszönhetően reggel nehezebben kelünk, napközben lankad a figyelmünk, este pedig már tényleg semmihez sem marad erőnk. Könnyen beláthatjuk, hogy ez hosszú távon nem maradhat így, a jó hír azonban az, hogy néhány apró, de hatásos módszer segítségével kiszabadulhatunk az ördögi körből – ismerjük meg őket.
Létezik portré-, sport-, családi, baba-, rendezvény- és esküvői fotózás is ー hogy csak néhány területét érintsük ennek a kreatív és különleges szakmának. Sokan azt hiszik, hogy az, aki fotózással foglalkozik, minden részterületét kiválóan műveli. Pedig a szakemberek specializálódnak valamilyen irányba.
Miért kell a paradicsomot kacsolni? Mit nem szabad lemetszeni és egyáltalán nyáron milyen gyakran kell öntözni? Összegyűjtöttünk mindent, hogy mire kell figyelni.
A metszés a kertészkedés egyik legfontosabb, mégis gyakran félreértett művészete. Sokan úgy gondolják, hogy a metszés kizárólag a kora tavaszi, rügyfakadás előtti vagy a késő őszi, nyugalmi időszakra korlátozódik. Valójában azonban a nyári metszés, vagy más néven zöldmetszés, számos növénycsoport esetében nemcsak lehetséges, hanem kifejezetten ajánlott is. A megfelelő időben és technikával végzett nyári visszavágás serkentheti a másodvirágzást, javíthatja a terméshozamot és a termés minőségét, kordában tarthatja a túlzott növekedést, valamint elősegítheti a növény szellősebb, egészségesebb lombozatának kialakulását. A siker kulcsa annak ismerete, hogy mely növények profitálnak ebből a beavatkozásból, és melyek azok, amelyeket ilyenkor nem szabad zavarni.
A műtrágyákon található Ntrogén-Foszfor-Kálium (NPK) arányszámok, a műtrágyában található makroelemek egymáshoz viszonyított arányát jelölik, tehát nem azt, hogy 1 négyzetméterre hágy g tápanyag kiszórása javasolt. Ez azért fontos, mert levélzöldségek ill. levéldísznövények esetén alapvető tápanyag a nitrogén; addig a virágzó növényeknél a foszfor és a kálium mennyisége a fontos. Érdemes tehát olyan összetett műtrágyát vásárolni, amely már eleve össze van állítva a növény igényeinek megfelelően.
A laza, humuszban gazdag és mindig kissé nedves talajt kedvelik a kállák. Napos fekvésben sokat párologtatnak, ezért gyakran kell öntöznünk. A pangó vizet nem kedvelik, a megvastagodott gyökerek könnyedén elrothadhatnak. A vizen kívül - vegetációs időszakban - hetenkénti( virágos növények számára kifejlesztett általános) tápoldatozást is igényel.
A gumó elültetése után 1(-2) héttel ki kell hogy hajtson, további kb. 1 hónap a szárnövekedés időszaka, aminek végében ott lapul a virágbimbó. Elnyílás után a virágszárat vágjuk vissza, ápoljuk rendzseresen, nyáron, ha lehet állítsuk a szabdba. Ősszel csökkentsük az öntözését, hagyjuk hogy a levelek elszáradjanak. Ekkor vegyük ki a földből a gumót, néhány hétig pihentessük, majd novembertől ismét elültethető és virágoztatható.<p>A hibiszkusz számára az a legoptimálisabb, ha egész télen 12-14 fok körüli világos helyiségben telelhet, de a 8-10 fok sem túl hideg számára.
Köszönöm szerkesztőségünk Nevében!
Valószínű, hogy a virágboltban hűvösebb volt és emellett magasabb a páratartalom, mint a meleg szobában, ezért inkább gyakoribb locsolást javasolnék. Kezdetnek érdemes egy vízfűrdőd adni a kókadó növénynek: kb fél órára egy lavor vízbe kéne állítani a növény, ami alatt fel tudja szívni magát vízzel, majd hagyni, hogy a felesleges víz kicsöpögjön, s utána visszaállítani a tálcájára. Ha úgy találja, hogy földje kiszáradt, újra lehet locsolni.