7581. Magvetés január végén? Mutatjuk, mire kell figyelni
El lehet vetni a lejárt magot? Mikor állhatunk neki legkorábban a palántázásnak? Milyen földet használjunk palántázáshoz? Minden fontos kérdésre válaszolunk.
El lehet vetni a lejárt magot? Mikor állhatunk neki legkorábban a palántázásnak? Milyen földet használjunk palántázáshoz? Minden fontos kérdésre válaszolunk.
A lapostetők szigetelése az építőipar egyik kulcsfontosságú területe, különösen amennyiben új építésekről vagy régi épületek renoválásáról beszélünk.
A fűkaszák rengeteg különböző környezetben megállják a helyüket, így a kertészeti munkák során elengedhetetlen kellékekké válnak. Ezek az eszközök képesek olyan területek gondozására is, ahol más gépek kevésbé hatékonyak.
A pólófonal önmagában izgalmas lehetőséget kínál mindazoknak, akik kézzel alkotnak. Amennyiben újonc vagy a horgolásban, vagy csak valami szokatlant szeretnél kipróbálni, érdemes néhány pillantást vetned ezekre az anyagokra. A pólófonal kiváló, ha szereted azonnal látni a munkád eredményét.
Ahogy beköszönt a január, a hideg napokkal együtt megérkeznek a téli konyha igazi sztárjai is. A szezonális étkezés nemcsak fenntarthatóbb és pénztárca barátabb, hanem a szervezetünk számára is előnyös: friss, vitamindús és tápanyagokban gazdag élelmiszerekkel támogathatjuk immunrendszerünket ebben
Egyszerű megoldás lenne néhány magoncot kiemelni az erdőből, de mélyre hatoló gyökérzete miatt ez nem biztos, hogy sikerülni fog. Ha késő ősszel az érett terméseket megtisztítja, és kb. 3-4 cm mélyre elveti oda, ahol a bokrokat szeretné, nagyobb eséllyel várhatunk eredményt. A tavasz és a nyár folyamán locsolja rendszeresen. A túl sűrűn kelő növényeket ritkítsa meg.
Kedves Novák Róbert! 1. A szelídgesztenye (Castana sativa) nem különösebben érzékeny a talaj PH értékére, persze a szélsőséges értékeket nem bírja, de ez sok növényről elmondható. 2. Az ültető gödörbe én nagyon ajánlom a komposztált marhatrágyát! Nagyon meghálálja idővel! 3. Az endotiás kéregelhalás (Endothia parasitica [Murr.] Anders.) a gesztenye legsúlyosabb betegsége. A kórokozó a gesztenyefa ágait és törzsét fertőzi, a háncsot és a kambiumot pusztítja. Narancsvörös termőképletei a kérget áttörve fejlődnek ki. A fertőzések sérüléseken, de a villás ágelágázások kéreggyűrődéseiben minden látható sérülés nélkül is kialakulhatnak. A betegséget a fák koronájában a nyár folyamán elszáradt lombos ágak jelzik. Ezeken a száradt lomb a tél folyamán is rajtamarad. A betegség többnyire az idősebb ágakban és a törzsön lefelé terjed. A fertőzött részek fölött a fatest szárad, a kéreg repedezik és a korona pusztul. A fertőzés helye alatt erőteljes hajtások törnek ki. Ezek a lefelé terjedő kórokozónak legtöbbször már a következő évben áldozatul esnek, és az erdőállományokban vagy szórványban álló beteg gesztenyefák a száraz, seprűsödő ágaikkal jellegzetes képet mutatnak.
Üdvözlöm! A képen egy rózsameténg (Catharanthus roseus) látható.
Üdvözlöm! Igen, lehet! Tavasszal kell elvetni, amit egy cserépbe javaslok és mikor már 30-50 cm-es a növény, akkor lehet kiültetni a helyére. A szabadföldbe is szokták vetni, de ez így biztosabb módszer.
Üdvözlöm! Sajnos pár éve megjelent nálunk ez az invazív állat, ami nagy pusztítást tud végezni! Hatékony szer az Actara és a Mospilan. A kezelést hetente kell végezni, összesen 4-5 ször! A tél végén (februári enyhébb napokon) Agrollal kell permetezni, mert ez az olajos szer elpusztítja a petéket.