811. Varjú (ki)csalogató - megoldást találtak a madárvédők?
A költési időszak közeledtével, a városi vetési varjak költőtelepei által okozott kellemetlenségek ellen több településen is szót emelt a lakók egy része az utóbbi hetekben.
A költési időszak közeledtével, a városi vetési varjak költőtelepei által okozott kellemetlenségek ellen több településen is szót emelt a lakók egy része az utóbbi hetekben.
2009. március 16-án, 15 órakor nyílik a Herbáriumok - Kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtár botanikai kézirataiból és nyomtatványaiból című kiállítás.
A különböző fajú gyümölcsfákat nem teljesen egyformán kell metszeni. A legintenzívebb metszést az őszibarack igényli, ő könnyen belepusztul, de legalábbis belerokkan akár már 4-5 évi kihagyásba is.
Szemrevaló kertkönyv jelent meg 2009-ben a piacon Kis Biokert-Kalauz címen. Hasznos tanácsokat olvashatunk a biokertek kialakításához és fenntartásához.
Míg a tápoldatozás vagy a lombpermetezés rendszeres 1-3 hetente megismételt elfoglaltságot jelentenek, a táprudak földbe helyezése 2-3 hónapra biztosítja a szükséges tápanyagot a növények számára.
Kedves Érdeklődő! Az Aloe-, ill. Agave fajokat nem lehet levéldugványról szaporítani. Nagyüzembe magról, otthoni hobbikertészek pedig sarjakról szaporítják ezeket a növényeket. Esetleg az aloe-t fejdugványról meg lehet próbálni szaporítani steril virágföld és homok 3:2 arányú keverékébe. A levágott növényi részt ültetés előtt legalább 4-5 napig hagyni kell száradni (nem közvetlen napon, hanem árnyékban), ezután elültethető. Ha a növény csak kissé nyúlt meg, tegye ki a kertbe fokozatos (kezdetben árnyékba, majd egy kis nap stb.) szoktatás után félárnyék az ideális az aloe fajok számára, egész nap nem érheti őket közvetlen napfény. Ha nem nagymértékű a megnyúlás, rendbe jöhet a növény a szabadban. Üdvözlettel Vasvári János Zsolt
A papagájvirág (Strelitzia reginae) türelmet igényel, mert csak az 5. év után kezd virágozni. Szerintem jövőre virágozni fog. A helye jó. A Pachirát nem szokás metszeni, hanem a törzsét össze szokták fonni. Az alakításkor szempont, hogy a törzs (ek) tetején legyen hajtás és lomb.
Feltételezem, hogy selyemfenyőjének fenyőrozsdája (Cronartium ribicola) van. Mivel képet nem küldött, azt javaslom, hogy a betegség latin neve alapján próbálja azonosítani az interneten, ahol jó képek találhatók. Amennyiben a kórkép megegyezik, és nagy növényről lenne szó, azt tudnánk javasolni, hogy a fertőzött részeket távolítsa el, de ekkora növénynél ez nem megoldás. Elképzelhető, hogy a fertőzés a növény pusztulásához fog vezetni. A fenyőrozsda fő gazdanövénye a ribiszke (étkezési és dísz egyaránt), amennyiben a két növény egymás közelségében él, a fertőzés veszélye még nagyobb. Üdvözlettel: Gergely Díszfaiskola, Gödöllő
A képen egy: Amorphallus rivieri látható. A neve a görög amorphos szóból ered, ami alaktalant jelent a phallus pedig péniszt jelent. Össze kell rakni a két nevet és egyből rájön az ember, hogy a növény neve honnan eredeztethető.
Tisztelt Hadas László! A fénykép alapján úgy ítéljük meg, hogy a tapasztalt jelenség fagykár. A növény leyland 'ciprus' (x Cupressocyparis leylandii), és erre a növényre sajnos jellemző lehet, hogy kemény teleken részlegesen károsodik. Ha a növény egyébként kielégítő állapotban van, akkor ezt a károsodást kinövi. Érdemes odafigyelni az öntözésére is. A leyland ciprus - bizonyos mértékig - fagyérzékeny növény, és a túlzott mértékű öntözés tovább fokozza fagyérzékenységét, mivel ilyenkor a hajtások nem tudnak kellőképpen "beérni", fásodni, vagyis felkészülni a télre. Gombafertőzés is elképzelhető, de ezt fénykép alapján nehéz azonosítani. Gergely Díszfaiskola, Gödöllő