-
Hentes! segédmunkás! betanított munkás!
-
könyvelő, bérszámfejtő
-
Irodavezető
-
Műszaki ügyintéző
-
Kőműves
-
Óvodapedagógus
-
Értékesítő
-
CNC maró / fúró programozó
2024. 09. 30
-
Laboráns | Tiszafüred
2024. 10. 07
-
Plazmaszóró gépkezelő
2024. 10. 08
-
Üzemi logisztikus
2024. 10. 08
-
Műszaki értékesítő - Prémium gépjármű terület - Céges autó - Angol középfok!
2024. 10. 08
-
Targoncás anyagmozgató
2024. 10. 08
- További állások »
- Álláshirdetés-feladás »
A költési időszak közeledtével, a városi vetési varjak költőtelepei által okozott kellemetlenségek ellen több településen is szót emelt a lakók egy része az utóbbi hetekben. Ha az érem másik oldalát nézzük, tudnunk kell, hogy e madarak sem önszántukból cserélték fel eredeti élőhelyüket a városi léttel.
Vetési varjú - Fotó: Vasuta Gábor
A vetési varjak az 1980-as, 1990-es években drasztikus méreteket öltő (90%-os!) gyérítés eredményeként menekültek a lakott településekre, ahol viszonylagos kíméletet élveztek. A belterületen eleinte észrevétlen költőtelepek ellenben sok helyen hamarosan nagy fészektelepekké duzzadtak, s magukra haragították a helybélieket.
A természetvédelmi szakemberek régóta keresik a megoldást a 2001 óta védett vetési varjú problémájának kíméletes, de mégis hosszú távon is hatékony kezelésére. Madárelterelő berendezésekkel igyekeznek a varjakat olyan alternatív élőhelyekre csalogatni, ahol már nem zavarják a városlakókat. Azonban rossz időzítéssel, meggondolatlan lépésekkel (például a fészkek leszedése, a fészektelep fáinak kivágása) csak a fészektelepek szétszóródását érjük el, s néhány éven belül újabb nagyobb telepek megjelenésére számíthatunk városszerte.
Fotó: Csonka Péter
Most, március elején van itt az ideje a varjak "elterelését" célzó beavatkozásoknak; ez érzékeny időszak, amikor a varjak fészkeiket építik, tatarozzák. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) egy uniós támogatású LIFE Nature program keretében kidolgozott vetési varjú konfliktuskezelési terve számos megoldási javaslatot tartalmaz mind a településeket, mind a mezőgazdálkodókat érintő gondokra. A program nagy sikernek könyvelheti el azt a tényt, hogy ez ügyben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium egységes álláspontot alakított ki - részben az MME javaslatai alapján -, melyet területi intézményei mostantól a gyakorlatban és a hatósági intézkedések foganatosítása terén is követnek.
Fotó: Csonka Péter
A tervezett beavatkozásokat a természetvédelmi hatóságok minden esetben egyeztetik a helyi önkormányzattal a lakosság érdekeit szem előtt tartva, ismertetik a madarak elterelésére alkalmazható, illetve alkalmazni kívánt módszereket. Ilyen módszer lehet fészektelep létrejöttének ösztönzése műfészkek kihelyezésével arra alkalmas helyen, vagy korábban elhullott varjak kipreparált tetemének kihelyezése elriasztásul a nem kívánt fészkelő helyeken. A speciális fényvisszaverő lapkák, az ún. Firefly alkalmazása, amely irritálja a madarakat, rövid hatótávolságon, eszközönként mintegy 10-15 méteren belül lehet hatásos szer. Ezt a módszert más madárfajokon már sikerrel kipróbálták. Meg kell azonban említenünk, hogy a fenti és hasonló módszerek egyelőre csak ötletek, használatuk sikeréről - legalábbis a varjak esetében - gyakorlati tapasztalat nem áll rendelkezésünkre, nincs olyan módszer, amiről biztosan tudjuk, hogy működik.
További információ:
- Palatitz Péter, MME, Kék vércse LIFE, program koordinátor LIFE, (kék vércse), 20 564 28 17, palatitz.peter@mme.hu
- Solt Szabolcs, MME Kék vércse LIFE, (vetési varjú), 20 569 84 36, solt.szabolcs@mme.hu
- Béltekiné Gál Anikó, MME, Kék vércse LIFE, kommunikációs munkatárs, 20/555-7906 gal.aniko@mme.hu