811. Varjú (ki)csalogató - megoldást találtak a madárvédők?
A költési időszak közeledtével, a városi vetési varjak költőtelepei által okozott kellemetlenségek ellen több településen is szót emelt a lakók egy része az utóbbi hetekben.
A költési időszak közeledtével, a városi vetési varjak költőtelepei által okozott kellemetlenségek ellen több településen is szót emelt a lakók egy része az utóbbi hetekben.
2009. március 16-án, 15 órakor nyílik a Herbáriumok - Kiállítás az ELTE Egyetemi Könyvtár botanikai kézirataiból és nyomtatványaiból című kiállítás.
A különböző fajú gyümölcsfákat nem teljesen egyformán kell metszeni. A legintenzívebb metszést az őszibarack igényli, ő könnyen belepusztul, de legalábbis belerokkan akár már 4-5 évi kihagyásba is.
Szemrevaló kertkönyv jelent meg 2009-ben a piacon Kis Biokert-Kalauz címen. Hasznos tanácsokat olvashatunk a biokertek kialakításához és fenntartásához.
Míg a tápoldatozás vagy a lombpermetezés rendszeres 1-3 hetente megismételt elfoglaltságot jelentenek, a táprudak földbe helyezése 2-3 hónapra biztosítja a szükséges tápanyagot a növények számára.
Az utóbbi évek felfedezettje a díszkáposzta, amelytől először magam is idegenkedtem, de mára megváltozott a véleményem róla, szerintem nagyon vicces növény és jól bírja a téli fagyokat is.
Az egyik legnépszerűbb és legkönnyebben termeszthető faj a sokvirágú jázmin, a következő két cikkből minden kiderül róla!
A viszvirágnak (Hoya sp.) valóban nagyon erős illata lehet, amit főleg éjszaka lehet érezni. A virág illata nem mérgező, kisgyerek is aludhat vele egy szobában, persze ez nem vonatkozik arra, hogy a szép virágok meg is ehetők, az okozhat mérgezési tüneteket.
A hibiszkuszt valószínű, hogy az üvegházi molytetű vagy köznapi nevén a liszteske támadta meg. Az állat kizárólag a levél fonákán található meg, ott szívogatja a növény nedveit. Erős fertőzés esetén molytetvek elleni (pl. piretrin hatóanyagú)készítménnyel lehet védekezni.<p>Egyéb megelőzési ötlet és gyógymód a liszteske ellen, a mellékelt cikkben olvasható.
Magyarország nagy részén a meszes talaj a jellemző, inkább csak Nyugat-Magyarországon fordul elő savanyú talaj, ami az áfonya termesztéséhez is szükséges. Ahhoz, hogy pontosabb leírást kapjunk, mindenképp talajvizsgálatot kell végezni, amelyet a megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomások végzik.