91. Fagy elleni védekezés: ezek a növények vannak a legnagyobb veszélyben
A fagy elleni védekezés nagyon fontos télen. Ezekre figyeljünk, hogy növényeink átvészeljék a fagyos, hideg időt!
A fagy elleni védekezés nagyon fontos télen. Ezekre figyeljünk, hogy növényeink átvészeljék a fagyos, hideg időt!
Egy amerikai szociológiai kutatás eredményei szerint a modern gyerekekre egyetlen valódi felelősség hárul: teljesíteni az iskolában. Minden más elvárást a szülők zsebpénzzel, ajándékokkal honorálnak. Nem úgy, mint a szülők idejében...
Ilyenkor is akad még bőven teendő a kertben. A betakarítás a legfontosabb munka, de a jövő évi termelést megelőlegező teendők sem elhanyagolhatók. A zöldségfélék, a dísznövények és a gyümölcs leszedése után a növényi maradványokat is össze kell szedni.
Tanulmányok bizonyítják, hogy a D-vitamin hiánya és az influenza között nem elhanyagolható kapcsolat van. A kutatási eredményeket megerősíti a legutóbbi amerikai felmérés is, amelyet eddig nemzeti szinten a legtöbb ember, mintegy 19.000 személy bevonásával végeztek el. A vizsgálatok egyértelművé tették, hogy azok az emberek, akiknek alacsony volt a vérében a D-vitamin szintje, lényegesen többször kapták el a náthát vagy az influenzát. Lássuk, mit kell tennünk, hogy még védettebbek legyünk!
Érdemes a természet adta minden kincset kihasználni, nem csak azért mert olcsó, hanem mert izgalmas ízeket lehet a segítségével varázsolni. Én varázsoltam karácsonyi kökénylikőrt!
Talán abból induljunk ki, hogy a telepítéskor milyen és mennyi trágyát, vagy műtrágyát kapott. Akkor fontos az istállótrágya, a talajtól függően az alginit, amely természetes ásványi anyag. Az ültetés után is minden évben talajerőutánpótlást kell végezni. Összetett NPK műtrágya és fontos a lombtrágya használata is. Az áfonyának más a talajigénye - savanyú talaj - ezért érdemes a töve körül a földet kicserélni.
Tisztelt Kérdező! Semmi összefüggés nincs a két növény létezése között, egymásra nincsenek semmilyen hatással. A nem termő helyzetet kivizsgálással lenne érdemes tisztázni, de ez nem az ön felelőssége! Üdv: Növényorvos
Kedves Halmy Péter! A fás dugványozás egy egyszerű vegetatív szaporítási mód. Előnye, hogy biztosan fajta azonos utódot kapunk, mert ugyanannyi kromoszóma van a dugványban is, mint az anyanövényben. Fás dugványozással szaporítják a ribiszkefajtákat és egyes gyümölcsfa alanyokat (myrobalan, birs). A dugványszedés időszaka lombhullástól az első fagyok beálltáig tart, de a fagytűrő fajokat, fajtákat még januárban is lehet szedni. Szedés után a dugványanyagot kötegeljük, címkézzük, nyirkos homokba vermeljük és a felhasználásig tároljuk. A dugványok méretre vágása a szedés után közvetlenül vagy a tél folyamán történik, de az eredés szempontjából előnyösebb az azonnali feldolgozás. A fásdugványok hossza általában 15-30 cm közötti, így egy jól fejlett vesszőből 2-3 dugvány is készíthető. A fás dugványok dugványozására sor kerülhet ősszel, legkésőbb október végéig (hogy legyen idő a gyökeresedés megindulására), vagy pedig tavasszal, amikor a talaj felső rétegei már elérték a 10 °C-ot.
Főleg étkezési szőlő. Összefoglalva: Érzékenység: peronoszpóra, szárazság, kéntartalmú szerek. Ellenállóság: rothadás, fagy, filoxéra és a gombás betegségeknek is elég jól ellenáll. Igények: zöldmunka- és tápanyagigényes. Üdvözlettel: Növényorvos
Kedves Balázs Béla! Igen, oltatlan. Minden növény esetében - amit oltással, szemzéssel szaporítanak - mindig van egy alapfaj, ezt nevezik alanynak, és ebbe helyezik a fajtát. A fajta kifejezés a természetben nem létezik, minden fajtát, legyen az állat, vagy növény egytől-egyig az ember hozta létre. Jó példa erre a rózsa, vagy akár az őszibarack. Ilyen növény nincs is, hanem mandula fára oltják a barack fajtát és abból lesz különböző méretű, ízű, tenyészidejű stb. Ezeket a tulajdonságokat az emberek ruházzák fel. Az oltás és szemzés két különböző dolog! Az oltásnál (aminek sok módszere van) két fás részt "illesztenek" össze, a szemzésnél (pl. a rózsáknál) egy fiatal alanyra szó szerint 1 db szemet behelyeznek a börszövet alá, majd viasszal, vagy rafiával rögzítik és onnan az a szem fog nőni, a kertésznek arra kell törekedni, hogy az maradjon domináns. Nagyon vicces az amikor egy díszszilva például két oldala különböző színű. Láttam már olyat, hogy jobb oldalon zöld, a bal oldalon vörös volt a lomb! A sok kérdésére pedig szívesen válaszolok, hiszen ezért vagyunk! Az olajfát egyébként ritkán szaporítják magról, szinte mindig dugványról. Ha viszont az oltott részekből van a dugvány, akkor az is az a fajta lesz, mert a dugványozás nagy előnye (minden növény esetében), hogy a fajta azonosság garantálható, mivel ugyanannyi kromoszóma szám lesz a dugványban, mint az anya növényben, tehát ez vegetatív szaporítási mód, hasonlóan a tőosztáshoz, bújtáshoz és sarjadzáshoz. A magvetés pedig generatív módja a szaporodásnak, tehát ott azért olyan változatos például az árvácska, ami ráadásul egy hibrid! A latin nevekben a "X" minden esetben a hibridet jelenti! Az árvávska latin neve: Viola X wittrokiana. A díszcsalán: Coleus X hybridus, de itt a "hybridus" szócska is a végtelen variabilitást jelenti! Kapcsolódó cikkek: Gyümölcsfák szemzése lépésről-lépésre kezdőknek Gyümölcsfák szemzésének tavaszi munkálatai (képek lépésről-lépésre) Csodagyümölcsös: 57 fán 300 gyümölcsfajta