91. Fagy elleni védekezés: ezek a növények vannak a legnagyobb veszélyben
A fagy elleni védekezés nagyon fontos télen. Ezekre figyeljünk, hogy növényeink átvészeljék a fagyos, hideg időt!
A fagy elleni védekezés nagyon fontos télen. Ezekre figyeljünk, hogy növényeink átvészeljék a fagyos, hideg időt!
Egy amerikai szociológiai kutatás eredményei szerint a modern gyerekekre egyetlen valódi felelősség hárul: teljesíteni az iskolában. Minden más elvárást a szülők zsebpénzzel, ajándékokkal honorálnak. Nem úgy, mint a szülők idejében...
Ilyenkor is akad még bőven teendő a kertben. A betakarítás a legfontosabb munka, de a jövő évi termelést megelőlegező teendők sem elhanyagolhatók. A zöldségfélék, a dísznövények és a gyümölcs leszedése után a növényi maradványokat is össze kell szedni.
Tanulmányok bizonyítják, hogy a D-vitamin hiánya és az influenza között nem elhanyagolható kapcsolat van. A kutatási eredményeket megerősíti a legutóbbi amerikai felmérés is, amelyet eddig nemzeti szinten a legtöbb ember, mintegy 19.000 személy bevonásával végeztek el. A vizsgálatok egyértelművé tették, hogy azok az emberek, akiknek alacsony volt a vérében a D-vitamin szintje, lényegesen többször kapták el a náthát vagy az influenzát. Lássuk, mit kell tennünk, hogy még védettebbek legyünk!
Érdemes a természet adta minden kincset kihasználni, nem csak azért mert olcsó, hanem mert izgalmas ízeket lehet a segítségével varázsolni. Én varázsoltam karácsonyi kökénylikőrt!
Kimondottan hazai fafajok termesztéséről szóló szakkönyvet nem ismerek, talán legközelebb áll a témához a hazai útsorfákról szóló kiadvány. Sajnos bolti forgalomban nem találkoztam vele, de a Kertészeti Egyetem dísznövénytanszékén árusítják, illetve a soproni Erdészeti egyetemen lehetne még próbálkozni.
Szőlész kollégám azt tanácsolta, hogy az öt éves szőlőtőkét még érdemes felcsirkézni, mert még fiatal tőkének számít, a téli időjárás pedig elég kiszámíthatalan, az extrém hideg még károsítaná.
A szőlő nitrogén trágyázása nagy figyelmet igényel, különösen azért, mert igen eltérő talajviszonyok, és ennek megfelelően eltérő N-szolgáltató képességű területeken termesztjük. A szerves anyagban gazdag, és telepítéskor nagyadagú szervestrágyázásban részesített talajokon több évig is lehet gazdaságosan szőlőt termeszteni N adagolása nélkül. Ezeken a területeken a tápanyag, így a N elmozdulásával, mobilitásával nem vagy kevésbé kell számolni.<p>A pétisó kettős hatású műtrágya. Hatóanyag-tartalmának egyik része (az ammónia) lassan, a másik része (a nitrát) gyorsan oldódik és gyorsan felvehető. Ezért a pétisó jól táplálja a növényeket és hatása tartósabb, mint néhány más, korábban elterjedt nitrogénműtrágyáé. A nitrogén műtrágyázást homokos talajon inkább tavasszal tanácsos végezni, mivel gyorsan kioldódik a talajból.
Sajnos kimondottan hibiszkuszról szóló könyvet nem ismerek, de mint gyakori szoba-, illetve dézsás növény a legtöbb ilyen témájú könyvben szerepelni szokott.
A mértékletes zöldmunka semmiképp nem zavarja a következő évi rügyképződést. Extra erős zöldmetszésnél az egész tő kondíciója csökkenhet, sőt a levelek nem képesek annyi cukor termelésére, tehát nem hogy segítenék az érést, hanem gátolja.