966. Díjazott csemegeszőlő-fajták!
A nemesítői munka eredményeként a Borostyán, a Csépi muskotály és a Pegazus szőlőfajták állami elismerésben részesültek. Lássuk, a nemesített szőlőfajták tulajdonságait!
A nemesítői munka eredményeként a Borostyán, a Csépi muskotály és a Pegazus szőlőfajták állami elismerésben részesültek. Lássuk, a nemesített szőlőfajták tulajdonságait!
A kertépítésben az “oázis” egy olyan építészetre vonatkozik, ami meghatározza a kert struktúráját. Ez lehet mesterséges, mint egy tető vagy egy obeliszk, vagy lehet egy növény. Gyakran egy örökzöld bokor vagy fa. A kertépítésben széles skálán használták az örökzöldeket az évszázadok során. Egy ideje pedig lelkesen használják a legszerényebb kertépítéseknél is. A zöld növények használata a kerti oázisok kialakításánál a piacon található örökzöldek csodálatos sokféleségének köszönhető.
Valami könnyű, valami nem túl szokatlan, és mégis valami különleges... Általában erre vágyunk, ha finomságot szeretnénk. Az amerikai palacsinta remek ötlet, emellett pedig minden korosztálynak és ínyencnek az igényeit képes kielégíteni attól függően, hogy mivel ízesítjük. Lássuk a receptet!
Egy brit egyetem felmérése szerint a futballrajongók háromnegyede véli úgy, hogy a 32 résztvevő ország nemzeti válogatottjai közül egyes csapatok tagjai jobban hajlanak arra, hogy kisebb trükkökkel csaljanak a vb-n, mint mások. A legtöbben tettetett sérülésekre, kezezésre és időhúzásra számítanak.
Az egyiptomi csillagcsokor (Pentas Lanceolata) egy mutatós virágokkal rendelkező, örökzöld növény. Jól tűri a fagypont körüli hőmérsékleteket, szépen fejlődik jó vízelvezetésű, napsütötte talajban. Jól tűri a félárnyékot, de jobban virágzik világos helyeken.
A rózsa gyakori gombabetegsége, amely csillag alakú barna foltokat és levélhullást okoz a csillagpenész vagy hivatalos nevén a rózsa diplokarponos levélfoltossága. A beteg leveleket érdemes a tövek közül összegyújteni és kidobni, hogy a következő évben csökkentsük a fertőzést, illetve a rózsát se hagyjuk ki a tavaszi/őszi lemosó permetezésből. Bővebben itt olvashat a betegségről>>
Gyakran előforduló probléma nem csak a vékony héjú paradicsom fajtáknál, hogy érés közben megreped a héjuk. Kiváltó ok leggyakrabban az egyenletlen vízellátás, esetleg a túlöntözés. Ha egy csapadékszegény időszakot felvált egy esős időszak, esetleg nagyobb mennyiségű öntözés pár nap szárazság után, akkor a termések vízzel telítődnek és kihasadhatnak. A repedések leggyakrabban a kocsány felőli részen indulnak ki. Sajnos a repedéseken másodlagos gomba és baktériumfertőzések indulhatnak, ami a bogyó rothadását okozhatja. A paradicsom ellenállóságát növelhetjük bór és kalcium tartalmú lombtrágya heti adagolásával, ami csökkenti a repedések kockázatát. Kerüljük a túlzott nitrogén műtrágya adagolását, ami hirtelen növekedést és lazább szöveteket indukál. A képen látható paradicsomok habár repedtek, további fertőzés nem látható rajtuk, így mielőbb érdemes feldolgozni őket. A bór tartalmú lombtrágya javítja a termésminőséget
Kedves Csongor! Megférnek egymás mellett, azonban a loncnak nagyobb a növekedési erélye, tehát, ha nem tartja kordában, el fogja nyomni az iszalagot. Mindenképp szükség lesz metszésre, visszavágásra, ha vegyesen ülteti őket. Egyébként igényeiket tekintve teljesen megegyező növények. Szép napot! Üdvözlettel, Megyeri Szabolcs
A növényvédő szerekkel nem permetezett vagy csak a természetes ellenségeket kímélő, ún. szelektív szerekkel kezelt gyümölcs- és szőlőültetvényekben számos ragadozó atkafaj természetesen fordul elő. Ezek a szabad szemmel alig látható hasznos szervezetek azonban a lassú mozgásukból adódóan csak nagyon lassan terjednek az ültetvényen belül is, és a nagyobb távolságra történő terjedésüket főleg a légmozgás teszi lehetővé. Mesterséges úton, az ún. áttelepítéssel viszont eredményesen átvihetők az egyik ültetvényből (ahol magas egyedszámban fordulnak elő) a másikba. Az áttelepítés akkor lesz sikeres, ha a ragadozó atkákkal betelepített területen elegendő zsákmányállat van. Jelenleg a ragadozó atkák betelepítése a szőlőben terjedt el nagyobb mértékben. A ragadozó atkák mesterséges betelepítésére a szőlőültetvényekben lehetőség nyílik a nyugalmi és a tenyészidőszakban egyaránt: Tenyészidőszakban zöldhajtásokkal: a ragadozó atkákkal jól ellátott (2-5 ragadozó/levél), ún. donor ültetvényekből a nyár folyamán (júniustól augusztusig) leszedett zöld hajtásokkal mesterségesen átvihetjük őket egy másik helyre. Nyugalmi időszakban: idősebb tőkerésszel, vesszőkkel vagy filccsíkkal.Az idősebb tőkerészeket (vesszőket) a téli metszés során kell leszedni és ezt követően elhelyezni az új helyre, a tőkefejhez közeli részekre; A filccsíkokat kora ősszel (pl. szeptember elején) a donorültetvény tőketörzsére vagy a szőlőkar részére, a csercsaphoz közel kötözzük ki (tőkénként két darabot). A tél végén, még a fakadás megindulása előtt leszedjük, és a fogadótőkékre telepítjük át. A fás résszel vagy filccsíkkal történő áttelepítés munkaigényesebb, de a tapasztalatok szerint eredményesebb, mint a többi módszer. Az ökológiai gazdálkodásban is több olyan hatóanyag használható fel (pl. kalcium poliszulfid, kén, olajok, természetes piretrin), amelyek károsíthatják a ragadozó atkákat. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a kén. A kéntartalmú készítmények rendszeres használata káros lehet a ragadozó atkákra, egyedszámukat jelentősen csökkentheti. A kén ragadozó atkákat károsító hatása azok fejlődési stádiumától, a hőmérséklettől és a kezelés gyakoriságától függ. Kivételt jelentenek a kénnel szemben ellenállóságot mutató, erre speciálisan szelektált törzsek. Ragadozó atkák beszerezhetők itt