96. Mi az oka a fák, cserjék őszi lombszínének?
Bizonyára mindenki gyönyörködött már az őszi táj szépségében. Mi rejlik a lombszíneződés hátterében? Ősszel a fák a rövidülő nappalok és az éjszakai hőmérséklet csökkenése miatt lombszínt váltanak.
Bizonyára mindenki gyönyörködött már az őszi táj szépségében. Mi rejlik a lombszíneződés hátterében? Ősszel a fák a rövidülő nappalok és az éjszakai hőmérséklet csökkenése miatt lombszínt váltanak.
Bár eddig a tél enyhének tűnik, azért nem árt felkészülni a fagyra, hóra, szélviharra. Következzen pár praktikus megoldás arra, hogyan tudjuk megvédeni növényeinket az ítéletidőtől.
A tetőkerteken, erkélyeken és magasan fekvő ablakpárkányokon tartott növények sokkal jobban szenvednek a szélsőséges melegtől hidegtől és a széltől, mint a talaj szintjén élő társaik. A szél nem nem csak cibálja őket, de a talajukat is kiszárítja, és erre a folyamatra csak rátesz a napsütés. Ennek ellenére szerencsére nagy a választék olyan növényekből, amelyek jól tűrik a barátságtalan körülményeket.
A gyümölcs a világ minden táján a nőiesség, a termékenység jelképe, ezért gyakorta hasonlítják például a piros ajkat az eperhez, a gömbölyű melleket pedig az almához. De nemcsak egy-egy gyümölcs alakú női testrész mozgatja meg a férfiak fantáziáját, a cseresznyét, vagy a meggyet szedő, esetleg szőlőt kapáló nők látványa annyira megbizsergeti a férfiak fantáziáját, hogy egyenesen ágyba vágynak, hiszen ezek a munkálatok számukra „felhívás keringőre”, vagyis nemi aktusra.
Közismert, kedvelt csemege a mazsola, az édes szőlők aszalt változata. Előnye, hogy egész éven át használhatjuk, és nem csak süteményekben finom, hanem édesítésre is kiválóan alkalmas, természetes lehetőség a finomított cukor kiváltására. Az óvatosság azonban nem árt!
Kimondottan hazai fafajok termesztéséről szóló szakkönyvet nem ismerek, talán legközelebb áll a témához a hazai útsorfákról szóló kiadvány. Sajnos bolti forgalomban nem találkoztam vele, de a Kertészeti Egyetem dísznövénytanszékén árusítják, illetve a soproni Erdészeti egyetemen lehetne még próbálkozni.
Szőlész kollégám azt tanácsolta, hogy az öt éves szőlőtőkét még érdemes felcsirkézni, mert még fiatal tőkének számít, a téli időjárás pedig elég kiszámíthatalan, az extrém hideg még károsítaná.
A szőlő nitrogén trágyázása nagy figyelmet igényel, különösen azért, mert igen eltérő talajviszonyok, és ennek megfelelően eltérő N-szolgáltató képességű területeken termesztjük. A szerves anyagban gazdag, és telepítéskor nagyadagú szervestrágyázásban részesített talajokon több évig is lehet gazdaságosan szőlőt termeszteni N adagolása nélkül. Ezeken a területeken a tápanyag, így a N elmozdulásával, mobilitásával nem vagy kevésbé kell számolni.<p>A pétisó kettős hatású műtrágya. Hatóanyag-tartalmának egyik része (az ammónia) lassan, a másik része (a nitrát) gyorsan oldódik és gyorsan felvehető. Ezért a pétisó jól táplálja a növényeket és hatása tartósabb, mint néhány más, korábban elterjedt nitrogénműtrágyáé. A nitrogén műtrágyázást homokos talajon inkább tavasszal tanácsos végezni, mivel gyorsan kioldódik a talajból.
Sajnos kimondottan hibiszkuszról szóló könyvet nem ismerek, de mint gyakori szoba-, illetve dézsás növény a legtöbb ilyen témájú könyvben szerepelni szokott.
A mértékletes zöldmunka semmiképp nem zavarja a következő évi rügyképződést. Extra erős zöldmetszésnél az egész tő kondíciója csökkenhet, sőt a levelek nem képesek annyi cukor termelésére, tehát nem hogy segítenék az érést, hanem gátolja.