1201. Borostyánarália (Fatshedera lizei)
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A Piri alma húsa zöldes-fehér, harmonikusan édes, gyengén savas, roppanó, de a szájban olvadó, bőlevű. Héja középvastag, de nem rágós. Eleinte száraz tapintású, a fedőszín teljes kifejlődése után viaszos. A csészecsatorna zárt, magházpenészedésre nem hajlamos. Ősszel érik.
Ámpolna növény a kúszó és csüngő növények gyűjtőneve. Edényeiket falra vagy a mennyezetre erősítik. Fő díszítőértéküket megjelenésük, valamint csüngő, lombzuhatag jellegű hajtásaik adják.
Őskori barlangrajzok tanúsága szerint a méhek és a méz már több évezrede megjelentek az ember életében. A keleti kultúrákban a méz egyedülálló módon a mai napig kettős szerepet tölt be: gyógyszer és egyben élelmiszer is. Az európai országokban szintén kedvelt fogyasztási cikk: az átlagos mézfogyasztás eléri az évi 1,7-2,5 kg-ot. Németország, illetve a skandináv országok egyaránt nagy mézfogyasztó nemzetnek számítanak. Hazánkban az éves fogyasztás jelenleg sajnos igen csekély: 0,5 kg/év/fő.
A Victoria amazonica már gyermekkoromban elbűvölt, amikor először olvastam róla. A leírásból talán az ragadta meg a leginkább képzeletemet, hogy a tündérrózsák családjába tartozó vízinövény levele olyan hatalmas és szilárd, hogy - mintha egy kerek, lapos gumimatrac lenne - képes egy nagyobb gyermeket is a víz színén tartani.
A növény az Aeonium arboreum, magyarul fás kövirózsa, de az ismert kövirózsákhoz nincs sok köze. Észak-Afrikában, főleg az Atlasz hegységben honos, ahol most szintén hideg és esős az időjárás. Ebből következően növényünknek most van a téli nyugalmi időszaka, leveleit is ezért hullatta el. Ez minden évben kissé eltérő időpontokban, de be fog következni. Kifejletten kb. 1,70 -2 m magasra is megnőhet. A szára a levéllhullás miatt fokozatosan felkopaszodik, és a tetején maradó levélrózsa pár év múlva hatalmas virágzatot fejleszt sárga virágokkal. Télen keveset öntözze, ha lehet hűvös helyen tartsa, akár 4-5 C°-on. A fagymentes időszakban javaslom szabadtéri tartását félárnyékos helyen, bőséges öntözéssel. A Debreceni Pozsgástár című színes, képes magazinból sok mindent megtudhat a pozsgásnövényekről. Erről a növényről nemrégiben érdekes cikk jelent meg.
Ennél többet nem igazán tehet a növényért. Ha lehet, állítsa ne túl meleg - optimálisan 18 °C körüli helyre. Tavasszal kiderül, hogy kihajt-e vagy meg kell válni tőle. Addig alig öntözze, hiszen nincs levele, amivel párologtatna, csak ne hagyja, hogy a földlabdája teljesen kiszáradjon.
Ez egy hibrid orchidea, amit a holland kertészetek a Cambria névvel illetnek. Általában mérsékelt hőmérsékletigényűek. Tartásmódjuk: félárnyékos (reggeli-esti napfényt kaphat), nem túl meleg (télen, nappal 18-20 fok, éjjel 13-15 fok, nyáron, nappal 18-25 fok, éjjel 18-21 fok)hely. A talaja ne száradjon ki, de ez nem vizes talajt, hanem csak nyirkosat jelent. A képen látható növénynek semmi baja, a kifejlett bulbák valószínű már elvirágoztak és most az új bulbák nevelése fog következni, azok már nem lesznek ilyen ráncosak, viszont minél nagyobb lesz az új hajtás, annál ráncosabb lesz a régi (ha kevés a tápanyag!), úgyhogy ez természetes. A szabadba szökő gyökerek is szépek és nem kell őket kényszeriteni a cserépbe. Ha akar, nőjön a levegőbe (ez azt jelzi, hogy megfelelő a páratartalom!)
A képen egy nemesített hunyor faj (Helleborus) látható. A hazai flórában is élő, védett illatos hunyor rokona. Értéke, hogy nagyon korán, január-februárban virágzik. Magról viszonylag gyorsan elszaporodik.
Vízben nem igazán lehet gyökereztetni. Dugványozással elvileg lehet szaporítani a tuját tavasz-nyár eleji dugványozással, de sikeres gyökeresedésre csak akkor számíthatunk, ha biztosítani tudjuk az egyenletesen magas páratartalmat, megfelelő ültetőközeget. A gyökeresedést örökzöldek számára összeállított hormonporral segíthetjük elő.