1201. Borostyánarália (Fatshedera lizei)
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A Piri alma húsa zöldes-fehér, harmonikusan édes, gyengén savas, roppanó, de a szájban olvadó, bőlevű. Héja középvastag, de nem rágós. Eleinte száraz tapintású, a fedőszín teljes kifejlődése után viaszos. A csészecsatorna zárt, magházpenészedésre nem hajlamos. Ősszel érik.
Ámpolna növény a kúszó és csüngő növények gyűjtőneve. Edényeiket falra vagy a mennyezetre erősítik. Fő díszítőértéküket megjelenésük, valamint csüngő, lombzuhatag jellegű hajtásaik adják.
Őskori barlangrajzok tanúsága szerint a méhek és a méz már több évezrede megjelentek az ember életében. A keleti kultúrákban a méz egyedülálló módon a mai napig kettős szerepet tölt be: gyógyszer és egyben élelmiszer is. Az európai országokban szintén kedvelt fogyasztási cikk: az átlagos mézfogyasztás eléri az évi 1,7-2,5 kg-ot. Németország, illetve a skandináv országok egyaránt nagy mézfogyasztó nemzetnek számítanak. Hazánkban az éves fogyasztás jelenleg sajnos igen csekély: 0,5 kg/év/fő.
A Victoria amazonica már gyermekkoromban elbűvölt, amikor először olvastam róla. A leírásból talán az ragadta meg a leginkább képzeletemet, hogy a tündérrózsák családjába tartozó vízinövény levele olyan hatalmas és szilárd, hogy - mintha egy kerek, lapos gumimatrac lenne - képes egy nagyobb gyermeket is a víz színén tartani.
A kertünkben saját retkünk felmagzott, majd a magokat újra elvetettük. Fogyasztható-e az egyeléskor kiszedett növény és zöldje?
A hangyák közvetlenül nem károsítják a fákat, és általában nem is jelennek meg azokon, csak másodlagosan. Gyakori a levelek hátoldalán kialakuló levéltetű telepek rejtett kialakulása, felszaporodása, és az általuk termelt mézharmat csalogatja a fára a hangyákat. Pajzstetvek is képeznek mézharmatot. Mindkét kártevő előfordulhat a gyümölcsfákon, ezek ellen kell védekeznie, utána a hangyák is eltünnek a fáról.
A Zamioculcas zamiifolia alapvetően levéldíszövényként tartott faj, de az idősebb példányok megfelelő tartás mellett kihozhatják torzsavirágzatukat. Mivel az eredeti élőhelyéhez szükséges körülményeket aligha tudunk neki biztosítani, így jellemző időszakot sem lehet megadni. Egy nagyobb rizómával rendelkező, szórt fényben tartott, sok leveles (15-20) növény már szobai körülmények közt is virágozhat.
Valószínűleg valami szívogató kártevő van jelen a növényen, a ragacsos, cukros váladékból erre tudok következtetni. Szabadba ki kellene vinni, árnyékba és néhány napos időközönként lefújni kontakt és/vagy felszívódó rovarölő permetszerrel.
Sajnos ebben a kérdésben biztos javaslatot nem tudok mondani, érdemes lenne az algaölőszer gyártóját vagy forgalmazóját kérdezni. Azt javasolnám azonban, hogy mindenképpen le kellene halászni a tetejéről az elhalt algatömeget, plusz emellett valami kerti tóba való szűrő is jót tenne a vízminőségnek.