1201. Borostyánarália (Fatshedera lizei)
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A Piri alma húsa zöldes-fehér, harmonikusan édes, gyengén savas, roppanó, de a szájban olvadó, bőlevű. Héja középvastag, de nem rágós. Eleinte száraz tapintású, a fedőszín teljes kifejlődése után viaszos. A csészecsatorna zárt, magházpenészedésre nem hajlamos. Ősszel érik.
Ámpolna növény a kúszó és csüngő növények gyűjtőneve. Edényeiket falra vagy a mennyezetre erősítik. Fő díszítőértéküket megjelenésük, valamint csüngő, lombzuhatag jellegű hajtásaik adják.
Őskori barlangrajzok tanúsága szerint a méhek és a méz már több évezrede megjelentek az ember életében. A keleti kultúrákban a méz egyedülálló módon a mai napig kettős szerepet tölt be: gyógyszer és egyben élelmiszer is. Az európai országokban szintén kedvelt fogyasztási cikk: az átlagos mézfogyasztás eléri az évi 1,7-2,5 kg-ot. Németország, illetve a skandináv országok egyaránt nagy mézfogyasztó nemzetnek számítanak. Hazánkban az éves fogyasztás jelenleg sajnos igen csekély: 0,5 kg/év/fő.
A Victoria amazonica már gyermekkoromban elbűvölt, amikor először olvastam róla. A leírásból talán az ragadta meg a leginkább képzeletemet, hogy a tündérrózsák családjába tartozó vízinövény levele olyan hatalmas és szilárd, hogy - mintha egy kerek, lapos gumimatrac lenne - képes egy nagyobb gyermeket is a víz színén tartani.
Kellene egy fotó róla, ugyanis lehet természetes (lombhullató),de lehet betegség is. Látnom kellene.
Igen, a vadhajtásokat le lehet metszeni.
Attól tartok, hogy nálunk nem lehet ilyen mediterrán növényt kapni és sajnos nem is bírná a mi klímánkat... A tengerhez közeli mikroklímát nem tudjuk nekik biztosítani. Ilyen növényekben a tengerparti nyaralások alkalmával, esetleg különleges üvegházakban gyönyörködhetünk.
A dió gubacsatka elleni permetezés akkor éri el hatását, ha már a rügyek pikkelylevelei szétnyíltak. Előbb nem érdemes permetezni. A dió termés elfeketedését elsősorban egy baktérium okozza (Xanthomonas arboricola var. juglandis), mely a leveleken is és a hajtáson előidéz barnás-fekete foltokat, elhalásokat. A termésnél fellépő elhalás a dió kocsányánál jelentkezik, és a dió termésben különböző szövetrétegekbe hatol. Amikor a betegség észlelhető, akkor már nincs lehetőség a védekezésre. A kórokozó a fán, annak kérgén telel, tehát a réztartalmú lemosó permetezés hatásos ellene. A kórokozó baltérium szaporodásához, a fertőzéshez vízes növény-felületre van szükség: esős időben erősebb a betegség szétterjedése, a feertőzés súlyossága. A virágpor is fertőzött lehet, és a bibén keresztül fertőződik a terméskezdemény. A kémiai védekezés csapadékos időben virágzás előtt és virágzás után több alkalommal ajhánlott 7 naponta. Virágzáskor lenne a legnagyobb szüksége a virágok, terméskezdemények védelmére, de számos irodalom a réz virágzatra kifejtett káros(perzselő) hatását említi. Amennyiben a gyümölcsfájánál a diótermés nagy része lehullik és a többi, beérett termésnél is magas a beteg ek aránya, a virágzás alatti permetezés is indokolt. Erre a rézhidroxid hatóanyagú Kocide, Rézhidroxid 50 WP szereket ajánlom választani, ezek kevésbé toxikusak. Egyéb időben a rézszulfát és a rézoxiklorid hatóanyagú szerek is használhatók.
A szokásos ritkítással, vagy ha durvább irtásra van szükség, akkor a vegyszeres irtást javasolom. Üdvözlettel, Édenkertész