1201. Borostyánarália (Fatshedera lizei)
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A Piri alma húsa zöldes-fehér, harmonikusan édes, gyengén savas, roppanó, de a szájban olvadó, bőlevű. Héja középvastag, de nem rágós. Eleinte száraz tapintású, a fedőszín teljes kifejlődése után viaszos. A csészecsatorna zárt, magházpenészedésre nem hajlamos. Ősszel érik.
Ámpolna növény a kúszó és csüngő növények gyűjtőneve. Edényeiket falra vagy a mennyezetre erősítik. Fő díszítőértéküket megjelenésük, valamint csüngő, lombzuhatag jellegű hajtásaik adják.
Őskori barlangrajzok tanúsága szerint a méhek és a méz már több évezrede megjelentek az ember életében. A keleti kultúrákban a méz egyedülálló módon a mai napig kettős szerepet tölt be: gyógyszer és egyben élelmiszer is. Az európai országokban szintén kedvelt fogyasztási cikk: az átlagos mézfogyasztás eléri az évi 1,7-2,5 kg-ot. Németország, illetve a skandináv országok egyaránt nagy mézfogyasztó nemzetnek számítanak. Hazánkban az éves fogyasztás jelenleg sajnos igen csekély: 0,5 kg/év/fő.
A Victoria amazonica már gyermekkoromban elbűvölt, amikor először olvastam róla. A leírásból talán az ragadta meg a leginkább képzeletemet, hogy a tündérrózsák családjába tartozó vízinövény levele olyan hatalmas és szilárd, hogy - mintha egy kerek, lapos gumimatrac lenne - képes egy nagyobb gyermeket is a víz színén tartani.
A mellékelt képen egy dendrobium hibrid látható: Jellegzetessége, hogy a fiatalabb bulbái sűrű levélzettel rendelkeznek, míg az öregebbek gyakran kopaszak, teljesen levéltelenek. A tavaszi kihajtás után, lehetőleg a szabadban, félárnyékban is tartsuk őket. Fejlődésükhöz sok fényt és megfelelő tápoldatozást igényelnek. A növekedési időszak befejezéséig (kb. szeptember) teljes napfényben tartsuk. Virágzási ideje általában "csak" 8-10hét, melyhez október elejétől szárazabb, hűvösebb (12°C alatt) helyet igényelnek, ilyenkor a növényt ne öntözzük. A bimbók megjelenése után már mérsékelten meleg helyre kerülhet a növény (12-20°C). A száron 5-8cm átmérőjű virágokat hoz. Az oldalsó hajtást nem ajánlatos eltávolítani, minél többen vannak a cserépben annál szebben fejlődnek.
Jellemzően a kiszáradás. Könnyen elképzelhető, hogy a tünet oka még azelőtt elkezdődött, hogy a növényt megvásárolta volna, mert sokszor több kereskedőn át jutnak a virágboltokba a cserepes növények. Ebben az esetben annyit tud tenni, hogy nedvesen tartja a talajt, de természetesen nem öntözi túl, a pangó vízre némileg érzékeny. A téli időszakban ritkábban, de ad a növénynek tápanyagot, mert a frissen csíráztatott és megvásárolható gyompálmák (Chamaedorea elegans) legtöbbször szinte tápanyagmentes rostos tőzegben, vagy kókuszrostban vannak. Nem igényel sok fényt, és a fűtőtestek sugárzó hője gyakran károsítja a leveleket. Ha erre a néhány apróságra odafigyel, biztosan hosszú éveken át a lakás dísze lesz.
Szaporítása fejdugvánnyal lehetséges, talpmelegen, 25 fokos földben, gyökereztető hormonnal. Hőigénye tavasztól őszig szobahőmérséklet, télen 8-12 fok (ekkor lehullajtja a levelét.) Tavasztól őszig rendszeres vízellátást igényel, télen keveset kell öntözni. Talaj szempontjából a humuszos, tőzeges, kissé meszes földet szereti. Tavasztól őszig hetente egyszer kell tápozni virágos növényes táppal, Tavasszal a levelek megjelenése előtt vissza lehet metszeni.
A képen egy begónia hibrid látható, gondozása az alábbi igényei alapján történjen: Fényigény: Világos helyen neveljük, közvetlen napsütés nélkül. Hőigény: Átlagos hőmérséklet szükséges a begónia komfortjához, télen legalább 13 °C. Ha lehet, akkor a 21 °C fölötti hőmérsékletet kerüljük. Vízigény: Virágzáskor öntözzük bőven, egyébként a földje ne legyen állandóan nedves. Páratartalom: Párás levegőt igényel, ezért állítsuk a cserepet nedves kavicsra
Mivel a kérdése mellé nem csatolt fotót így egy kicsit bajban vagyok. Mit jelent a kereszteztük?Összeporozták őket és magtokot nevel? A phala gyökérhiánya túlöntözésre ill/vagy levegőtlen talajra utal. Ezen növény esetében nem életveszély magas párában tartva(de nem öntözve!)gyökereket fog nevelni.A lassú virágszárfejlődés természetes folyamat,nem célszerű befolyásolni a virágzását mert a a kinyílandó virágok számát-minőségét befolyásolhatja.A szörnyen kevés gyökér folyamatos nedvességre utal,a növény időszakos kiszárításával serkenthetjük a gyökérképződést.A virágszár sárgulása a pici növénynél meg fog állni viszont a picit nem szabad levágni csak mikor a gyökerei elérték a minimum 5-6 cm hosszt.Viszont minél tovább marad a száron annál előbb fejlődik belőle virágzóképes méretű növény. Az egészséges gyökereknek szükségük van a közegben sok levegőre és időszakos (2 hetente)kiszárításra. A leveleit fejlődését a megfelelő (nitrogéntulsúlyos), míg a virágzatát a káliumtúlsúlyos tápozás befolyásolja. Amennyiben a feltevésem helyes és a növény(ek) magtokot fejleszt(enek)akkor nem szabad sokat várni tőlük mert a magtok fejlesztése 3-6 hónapon át nagyon megterheli a növényt.