1201. Borostyánarália (Fatshedera lizei)
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A Piri alma húsa zöldes-fehér, harmonikusan édes, gyengén savas, roppanó, de a szájban olvadó, bőlevű. Héja középvastag, de nem rágós. Eleinte száraz tapintású, a fedőszín teljes kifejlődése után viaszos. A csészecsatorna zárt, magházpenészedésre nem hajlamos. Ősszel érik.
Ámpolna növény a kúszó és csüngő növények gyűjtőneve. Edényeiket falra vagy a mennyezetre erősítik. Fő díszítőértéküket megjelenésük, valamint csüngő, lombzuhatag jellegű hajtásaik adják.
Őskori barlangrajzok tanúsága szerint a méhek és a méz már több évezrede megjelentek az ember életében. A keleti kultúrákban a méz egyedülálló módon a mai napig kettős szerepet tölt be: gyógyszer és egyben élelmiszer is. Az európai országokban szintén kedvelt fogyasztási cikk: az átlagos mézfogyasztás eléri az évi 1,7-2,5 kg-ot. Németország, illetve a skandináv országok egyaránt nagy mézfogyasztó nemzetnek számítanak. Hazánkban az éves fogyasztás jelenleg sajnos igen csekély: 0,5 kg/év/fő.
A Victoria amazonica már gyermekkoromban elbűvölt, amikor először olvastam róla. A leírásból talán az ragadta meg a leginkább képzeletemet, hogy a tündérrózsák családjába tartozó vízinövény levele olyan hatalmas és szilárd, hogy - mintha egy kerek, lapos gumimatrac lenne - képes egy nagyobb gyermeket is a víz színén tartani.
A repedések nemcsak csúnyák, de sajnos utat nyitnak a sebparazita kórokozóknak, a taplógombáknak. A sebek kezelését általában a tél végi metszések alkalmával végezzük el, ami már késő, mert a farontó taplógombák spórái enyhe esős téli időben nagyon gyorsan csíráznak. A repedést fa sebkezelővel kell bekenni, megpróbálni összekötni, esetleg bilincselni a szétvált részeket. A méhviasz is jó megoldás lehet, de a sebkezelő is tartalmaz viaszt.
Egy rész tőzegből, egy rész virágföldből és egy rész durva homokból álló jó vízelvezető talaj a tökéletes neki, de a muskátli földje sem okoz gondot. A ciklámen közepes fény-és vízigényű, a hűvösebb helyeket szereti. A gumót ne érje víz, inkább alulról locsoljuk. Ha megfelelő körülményeket biztosítunk, több éven keresztül életben tarthatjuk a gumókat, maga a növény pedig egyre nagyobbra nő, és minden télen több virágot hoz. Két öntözés között hagyjuk kiszáradni a talaj felszínét. Az öntözéshez mészmentes vizet használjunk, és locsoláskor kerüljük ki a gumót. Az öntözést akkor hagyjuk abba, amikor a növény saját magától elkezd visszahúzódni, és akkor kezdjük újra a nyár végén, amikor az átültetést követően fejlődésnek indult. Külön párásítást nem igényel. Melegben állítsuk a növény cserepét nedvszívó agyagkaviccsal töltött tálcára, ügyelve rá, hogy maga a cserép ne érjen bele a vízbe. A növekedési időszakban kéthetente műtrágyázzuk szobanövényekhez való tápoldattal a bimbók megjelenéséig. Az elvirágzást követően kezdjük újra a tápanyag-utánpótlást, és addig folytassuk, ameddig a levelek el nem kezdenek fonnyadni. Augusztus végén ültessük át a gumót fele magasságig új virágföldbe. A nyugvó gumókat az átültetésig hagyjuk hűvös, száraz helyen. Az átültetést követően szeptemberig a cserepet árnyékos helyre a szabadba is kitehetjük.
Ennek több oka is lehet. Nincsenek a levelein barna foltok? Az új hajtások nem sárgulnak? Nem tapasztalt esetleg kártevőket a szárakon?Ha minden rendben, akkor csak kis "erősítésre" van szüksége, ami serkentheti a virágzását. Trágyázás és öntözés.
A közönséges takácsatkával, vagy a növényházi takácsatkával van dolga. A pókszabásúakhoz tartozó, zöldessárga vagy vörös színű kártevők nagyon gyorsan szaporodnak és egyik növényről átmásznak a másikra. Mind a lárvák, mind a kifejlett állatok rendkívül nagy étvágyúak és nem válogatósak. Fejlődésüknek kedvez a túl magas hőmérséklet, a túl száraz levegő és a túltrágyázás. Rendszerint a levelek fonákán, az erek mellett helyezkednek el, és szúró-szívó szájszervükkel a növényi nedveket szívogatják. VÉDEKEZÉS: Növelje a levegő páratartalmát. Langyos vízzel többször zuhanyoztassa le a növényt. Súlyos esetekben használjon akaricideket (például Bio-Sect). Permetezze hetente. A banánnak hatalmas tápanyag igénye van ezért a fiatal példányokat évente kétszer is érdemes átültetni. Válasszunk jó vízáteresztő képességű laza virágföldet, az átültetéshez. Az idősebb példányoknál keverhetünk a virágföld mellé egy kis mennyiségű marhatrágyát is. Átültetés után már akár két hét múlva is adhatunk neki tápoldatot, amelyet az öntözővízbe keverve juttatunk ki. Nyáron a banánt tegyük ki a szabadba egy félárnyékos helyre, és öntözzük rendszeresen. A szobában csak akkor érzi jól magát, ha van elég fény és pára, száraz levegő hatására a levelek töredeznek és elszáradnak.
A komposztunkat égetett mész hozzákeverésével lehet fertőtleníteni. A nyírfa probléma: Ahogy nő a nyírfa, kezd felkopaszodni. Amennyiben azt szeretnénk, hogy ezek az alsó ágak megmaradjanak, segítenünk kell, hogy több fényt kapjon, vagyis fokozatosan, és ésszerűen ritkítanunk kell a felső ágakat. A nyírfák tartása könnyű. Bár jól bírják a megpróbáltatásokat, sekélyen elhelyezkedő gyökerei nem kedvelik a szárazságot. Kertbe csak akkor tarthatjuk, ha hűvös, nedves, árnyékos talajú helyet tudunk biztosítani számukra. Lombozata viszont napfényt igényel. A kert keleti-északkeleti részén van jó helye, ahol nem kap délutáni napot. Csak olyan helyre ültessük, ahol nincsenek fölötte vezetékek, hiszen hamar eléri őket. A kissé savanyú (pH 5.0 - 6.5) talajt kedveli. A talaj legyen nedves, de jó vízvezetésű. A nedvesség megtartását mulcsozással segíthetjük. A mulcs lehet nyesedék vagy levélkomposzt.