1201. Borostyánarália (Fatshedera lizei)
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A Piri alma húsa zöldes-fehér, harmonikusan édes, gyengén savas, roppanó, de a szájban olvadó, bőlevű. Héja középvastag, de nem rágós. Eleinte száraz tapintású, a fedőszín teljes kifejlődése után viaszos. A csészecsatorna zárt, magházpenészedésre nem hajlamos. Ősszel érik.
Ámpolna növény a kúszó és csüngő növények gyűjtőneve. Edényeiket falra vagy a mennyezetre erősítik. Fő díszítőértéküket megjelenésük, valamint csüngő, lombzuhatag jellegű hajtásaik adják.
Őskori barlangrajzok tanúsága szerint a méhek és a méz már több évezrede megjelentek az ember életében. A keleti kultúrákban a méz egyedülálló módon a mai napig kettős szerepet tölt be: gyógyszer és egyben élelmiszer is. Az európai országokban szintén kedvelt fogyasztási cikk: az átlagos mézfogyasztás eléri az évi 1,7-2,5 kg-ot. Németország, illetve a skandináv országok egyaránt nagy mézfogyasztó nemzetnek számítanak. Hazánkban az éves fogyasztás jelenleg sajnos igen csekély: 0,5 kg/év/fő.
A Victoria amazonica már gyermekkoromban elbűvölt, amikor először olvastam róla. A leírásból talán az ragadta meg a leginkább képzeletemet, hogy a tündérrózsák családjába tartozó vízinövény levele olyan hatalmas és szilárd, hogy - mintha egy kerek, lapos gumimatrac lenne - képes egy nagyobb gyermeket is a víz színén tartani.
Basella rubra (a Basellaceae családjába tartozik), másnevén Malabári spenót vagy futó spenót. Származási hely: Afrika, Délkelet-Ázsia Hőigény: fagyérzékeny, 15-24 C Fényigény: félárnyékot szereti, erős fényben jobban színeződik a levele Növekedés: gyors Vízigény: állandó víz szükséges a számára, de a pangó vizet kerülje Szaporítás: magról Felhasználása: alkalmi cserepes dísznövény, a fiatal leveleket főzelékhez és salátákhoz használhatja. Ideális cserépméret: 15 cm.
Meleg napos helyet szereti. Tápanyagigényes, nem szereti a pangó vizet, de hetente 1x öntözni kell. A kakastaréjnak a magvetés a legegyszerűbb szaporítási módja. A magokat februárban vessük el védett helyen cserépbe, vagy szaporító ládába, és májusban, ha az idő engedi, a kis palántákat ültessük ki a szabadba. Virágzási ideje augusztus szeptember, szinte az első kemény fagyokig folyamatosan virágzik.
Szeder színváltása talajproblémára vagy vízhiányra utal, a tüskétlen szeder például imádja a vizet. Ha kártevőket nem lát a leveleken, azok hátoldalán és az ágakon, akkor csak ez a baj. Öntözés és tápoldatozás szükséges.
Kép nélkül nehéz megállapítani, de a leírásból 2 kártevő lehet: Gyászszúnyog: Az apró fekete kifejlett rovarok, amelyek a növény körül repkednek. Nem kártékonyak, de a petéikből kikelő kicsi, fekete fejű lárvák már károsak lehetnek. A lárva a földben levő szerves anyagokkal táplálkozik, néha azonban a fiatal gyökereket is fogyasztja. Kedveli az igen párás körülményeket. Malation hatóanyagú szerrel védekezhetünk ellene. Tripsz: A szobanövények kevésbé veszélyes, apró fekete kártevője, amely azonban a Begóniát, Fuchsiát és Codiaeumot időnként elcsúfítja. A rovarok levélről levélre repülnek vagy ugrálnak és ezüstös ürülékcsíkokat hagynak maguk után. Ennél nagyobb gond, hogy bepettyezik és eltorzítják a virágokat. A növény visszamarad a fejlődésben. Deltametrin, dimetoát vagy fenitrotion hatóanyagú szerrel kell permetezni a kártevő első megjelenésekor.
Heptaklór: Gyomron és bőrön keresztül ható rovarölőszer, amely főleg talajlakó rovarok és termeszek ellen használatos. Ezen kívül gyapotkártevők, sáskák, néhány terménykártevő, valamint malária elleni küzdelemben is használják.