1201. Borostyánarália (Fatshedera lizei)
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A borostyánarália két növény, - a Hedera és a Fatsia - hibridje. Könnyen nevelhető, ezért népszerű. 1912-ben, Franciaországban nemesítették.
A Piri alma húsa zöldes-fehér, harmonikusan édes, gyengén savas, roppanó, de a szájban olvadó, bőlevű. Héja középvastag, de nem rágós. Eleinte száraz tapintású, a fedőszín teljes kifejlődése után viaszos. A csészecsatorna zárt, magházpenészedésre nem hajlamos. Ősszel érik.
Ámpolna növény a kúszó és csüngő növények gyűjtőneve. Edényeiket falra vagy a mennyezetre erősítik. Fő díszítőértéküket megjelenésük, valamint csüngő, lombzuhatag jellegű hajtásaik adják.
Őskori barlangrajzok tanúsága szerint a méhek és a méz már több évezrede megjelentek az ember életében. A keleti kultúrákban a méz egyedülálló módon a mai napig kettős szerepet tölt be: gyógyszer és egyben élelmiszer is. Az európai országokban szintén kedvelt fogyasztási cikk: az átlagos mézfogyasztás eléri az évi 1,7-2,5 kg-ot. Németország, illetve a skandináv országok egyaránt nagy mézfogyasztó nemzetnek számítanak. Hazánkban az éves fogyasztás jelenleg sajnos igen csekély: 0,5 kg/év/fő.
A Victoria amazonica már gyermekkoromban elbűvölt, amikor először olvastam róla. A leírásból talán az ragadta meg a leginkább képzeletemet, hogy a tündérrózsák családjába tartozó vízinövény levele olyan hatalmas és szilárd, hogy - mintha egy kerek, lapos gumimatrac lenne - képes egy nagyobb gyermeket is a víz színén tartani.
Sajnos az új admin felületre való átállás miatt eltűntek a képek az adatlapról. Kérem, ha lehet, küldje el újra és azonnal válaszolunk a problémára!
A fiatal növényeket visszavágással dúsabb növekedésre és virágzásra serkentjük. Nagyobb növényeknél elengedhetetlen a metszés, különben kinövik helyüket. Ha nyáron kinőtték teleltetőhelyüket, kénytelenek vagyunk ősszel is visszavágni, de metszésük optimális ideje kora tavasszal van. Metszés után a levágott hajtások dugványozásával szaporíthatjuk hibiszkuszainkat. Bármilyen körültekintően is gondozzuk növényünket, előfordul, hogy a levelek sárgulni kezdenek. Ezt a túl kevés és túl sok öntözés is okozhatja. Szabadban tartva nagyobb eső után vegyük ki az alátétet az edény alól, hogy a felesleges víz kifolyhasson. Ilyenkor a sárgulás oka a tápanyaghiány is lehet, hiszen a víz a tápanyagok egy részét is kimosta az ültetőközegből. A tápanyaghiány okozhatja a bimbók elrugását is. Télen, meleg szobában előfordul, hogy levéltetvek, takácsatkák támadják meg a hibiszkuszt. Gazdaboltokban segítenek szobában is használható rovarölő szer kiválasztásában, amelyek segítségével megszabadulhatunk a növényt gyengítő kártevőktől. A későbbiekre egy kis állapotfelmérő leírás: Szén-dioxid hiány — Kicsi levelek, lassú növekedés, durva, fehéres lerakódás a leveleken. Nitrogén hiány — Az öregebb levelek elsárgulnak, időnként vörösessé vállnak (ez a vörös pigment csak az igen erősen megvilágított medencékben látható). Foszfor hiány — A tünetek a nitrogén hiány tüneteire hasonlítanak. Lehullanak a levelek és az idősebb leveleken kisebb elhalt területek jelennek meg. Kálium hiány — Sárga pettyek az idősebb leveleken, a levelek csúcsa és szélei elfonnyadnak (elsőnek itt is az idősebb levelek). Kalcium hiány — A fiatal levelek széle gyakran sárga színű. Az újabb hajtások gyakran torzultak. Magnézium hiány — Sárgás pontok először az idősebb leveleken. Nagyon hasonló a vas hiány tüneteihez. Kén — Az új levelek sárgulnak, erősebb fényben vörösek. Vas hiány — Sárgás levelek, először az új hajtásokon. A levelek ridegek és átlátszóak lesznek mielőtt szétesnek. A vas hiányát a gyorsan növő növények mutatják ki legelőször. Mangán hiány — Sárga területek az erezet között, maga az ér zöld marad. Az erek közötti szövetek elhalnak, így hosszúkás lyukak keletkeznek a leveleken. Ez a tünet vas többlet esetén is megjelenik, ekkor akadályozva van a mangán felvétele. Réz hiány — A levelek hegye elhal és a szélek elfonnyadnak. A réz többlet számos növényt kipusztít, mint például a Vallisneria, Ludwigia, Sagittaria és más fajok. Cink hiány — Sárgás területek az erezet között, a levél szélein és csúcsán az idősebb leveleken. Bór hiány — Az új hajtások elhalnak. A növény oldalhajtásokat növeszt, de ezek is rövidesen elpusztulnak. Molibdén hiány — Sárgás foltok az erezet között, először az öregebb leveleken. Ezt a levél széle mentén barna területek követik. A növény nem virágzik.
Igen, le lehet vágni a megbarnult részt. Vízigénye a szokásos, öntözésére különösen az első évben kell figyelni. Árnyékba nem szabad ültetni. Napos helyet, legfeljebb félárnyékos helyet kíván. Tápanyag igénye a fenyőkével megegyezik, elsősorban nitrogén tartalmú műtrágyát igényel. Érdemes direkt fenyőféléknek gyártott műtrágyát vásárolni, melyet nem lehet túladagolni. Kártevője kevés van. A borókaszú vagy tujaszú ugyan károsítja, de az ellen nem lehet védekezni, és szerencsére a növény se pusztul el tőle. Betegsége ritkán jelentkezik. Gombaölő szeres permetezéssel évente kétszer-háromszor érdemes megelőző jelleggel permetezni.
A fácskát minden évben meg kell metszeni. A hajtásokat 4 levél felett csípjük vissza, hogy minél több elágazást kapjunk. Az esetleg kitörő, túl erős hajtásokat erőteljesebben metsszük vissza.
Sajnos az admin átállása miatt eltűnt a ép az adatlapról. lenne kedves újra elküldeni, és ígérem azonnal válaszolunk. Édenkertész